Az EME Kutatóintézete elsősorban az ún. nemzeti tudományok művelésére jött létre, néhai Jakó Zsigmond kezdeményezésére és irányításával, kinek szellemét, munkásságát taníványai követik. A kutatás célja feltárni az erdélyi magyarság történetéhez és kultúrájához szorosan kapcsolódó történeti és nyelvészeti forrásokat. Mindez fokozatosan kiegészült az egzakt, természettudományi témájú kutatásokkal is, többnyire külső munkatársak révén. A kutatóintézet a 2008-as évtől elismertetett és minősíttetett (atestare), ezáltal lehetővé vált a román állam által kiírt akadémiai jellegű pályázatokon való részvétel. Az intézet igazgatója Kovács András művészettörténész, az MTA külső tagja, az EME alelnöke. A kutatóintézetnek jelenleg 14 belső munkatársa van, munkájukat kiemelkedő tudományos eredményeket elért tekintélyek és egyetemi oktatók irányítják. Ugyanakkor az EME kutatási projektjei keretében időszakos kutatómunkára a múlt évben összesen 68 személy kapott megbízást, többségük fiatal kutató, egyetemi hallgató. Ezen projektek irányítói egyetemi oktatók, ezzel segítve az egyetemen folyó tudományos tevékenységek, illetve szakkörök munkáját is. Kutatóintézetünkben zajló kutatómunka révén az EME hozzájárul a fiatal kutatógeneráció kineveléséhez és a szakmai értelmiség utánpótlásához.
A kutatási programjaink támogatói
Magyar Tudományos Akadémia
Bethlen Gábor Alap
Nemzeti Kulturális Alap
az Országos Felsőoktatási Kutatási Tanács (CNCSIS)
Wekerle Sándor Alapkezelő
Az EME Kutatóintézetének három osztálya összefogja a humán- és társadalomtudományi, a műszaki és természettudományi, valamint az orvostudományi és gyógyszerészeti kutatási projekteket.
A kutatási programjaink támogatói
Magyar Tudományos AkadémiaBethlen Gábor AlapNemzeti Kulturális Alapaz Országos Felsőoktatási Kutatási Tanács (CNCSIS)
Wekerle Sándor Alapkezelő
Az EME Kutatóintézetének három osztálya összefogja a humán- és társadalomtudományi, a műszaki és természettudományi, valamint az orvostudományi és gyógyszerészeti kutatási projekteket.
C) Orvostudományi és Gyógyszerészeti Osztály kutatási projektje
A) A humán- és társadalomtudományi osztály kutatási projektjei
1. Fejedelemségkori források feltárása és kiadása: Projektvezető: Kovács András ny. egyetemi tanár, igazgató. A kutatás célja Erdély kora újkori történetére vonatkozó források feltárása, kiadása. Keretében a kutatók a következő forrásfeltárási munkálatokat végzik:
1.1. Az erdélyi királyi könyvek regesztázása és kiadásra való előkészítése. A fejedelmi kancellárián vezetett királyi könyvek (LibriRegii) a kora újkori Erdély történetének egyik legjelentősebb forráscsoportját alkotják. Történeti forrásértéküket a bennük fellelhető irattípusok változatossága, a fejedelemségkori Erdély társadalmi életének csaknem minden területére kiterjedő adatgazdagsága adja. A forráskiadvány-sorozat korábbi köteteiben is alkalmazott szabályok szerint Bethlen Gábor királyi könyvei közül a VIII. (1615–1617), XII. (1623–1628) és XV. liberregiusok (1622–1628) [MOL F1: 11, 14, 18.] kivonatai készültek el. Befejezés előtt áll Báthory Gábor 1608–1610 közötti királyi könyveinek a regesztázása is. Kutatók: Fejér Tamás, Pakó László, Szász Anikó.
1.2. A kolozsmonostori konvent fejedelemség kori hiteleshelyi tevékenységének feltárása. E munka célja a fejedelemség kori Erdély egyik jelentős hiteleshelyén vezetett regisztrumok latin nyelvű bejegyzéseinek magyar nyelvű kivonatokban való közzététele, a Jakó Zsigmond által közzétett középkori jegyzőkönyvek sorozatainak folytatása. A XVII. század végéig vezetett 27 protocollum időrendbe rendezett kivonatait részletes mutatóval ellátva teszi mindenki számára hozzáférhetővé a kiadvány. Ennek a vállalkozásnak az első kötete az 1576–1590 közötti időszak 865 kivonatát tartalmazza, megjelenése márciusra várható. Kutató: Bogdándi Zsolt.
1.3. Az erdélyi káptalan fejedelemségkori jegyzőkönyveinek regesztázása és kiadásra való előkészítése. 2016 végén megjelent az Erdélyi Történelmi Adatok sorozatban (ETA VIII. 2). az erdélyi káptalan jegyzőkönyveinek oklevélregesztáiból készült második kötet A kötet az 1600–1613 között vezetett jegyzőkönyvi bejegyzések magyar nyelvű kivonatait tartalmazza. A korszakhatárt Báthory Gábor fejedelem halálának időpontja jelentette. A munka következő szakaszát a Bethlen Gábor fejedelem uralkodása alatt (1613–1629) keletkezett jegyzőkönyvek kivonatolása képezi. Ebből az időszakból származnak Debreceni János, Taracközi Péter, Barkai Ambrus és Bojti Veres Gáspár káptalani levéltárosok jegyzőkönyvei (őrzőhelyük: Magyar Országos Levéltár, levéltári jelzetük MNL OL F2). Minthogy a feldolgozandó levéltári anyag igen tetemes, vélhetőleg két kötetre fognak rúgni a Bethlen Gábor korszakában íródott káptalani jegyzőkönyvek bejegyzéseit feldolgozó regeszták. A kötetek közül terveink szerint az elsőt az 1613–1619-ben kelt bejegyzések, míg a másodikat az 1619–1629 között született oklevelek regesztái fogják képezni. E majdani két kötet közül az első regesztáinak zöme Debreceni János hiteleshelyi levélkereső jegyzőkönyvi bejegyzéseiből fog elkészülni, kisebb részét fogják alkotni a Taracközi Péter requisitor által írott jegyzőkönyv bejegyzéseiből készülő regeszták. A Debreceni János levéltáros által vezetett jegyzőkönyv okleveleinek kivonatolását elkezdtük, és folyamatosan zajlik.
Kutató: Gálfi Emőke. A kutatás a Magyar Országos Levéltárral együttműködésben zajlik.
1.4. A fejedelmi kancellária működése a Báthoryak korában (1571–1602).
E hivatal- és intézménytörténeti kutatás célja a Báthoryak kancelláriája szervezetének és működésének vizsgálata. Az egész korszakra vonatkozó kutatások mellett megvizsgáltuk a fejedelmi kancellária működését Mihály vajda rövid erdélyi uralma idején is. Kutató: Fejér Tamás
1.5. A fejedelmi tábla működése a 16. század második felében. Az intézménytörténeti/jogtörténeti kutatás célja a felsőbíróság kialakulásának, szervezetének és működésének tisztázása, személyzeti adattárának összeállítása. Kutató: Bogdándi Zsolt
1.6. A kolozsvári jogügyigazgatók (direktorok) intézménye és számadásaik (1584–1660). A kutatás célja az intézmény szervezetének és működésének vizsgálata, a tisztségviselők hivatali jegyzékének az összeállítása és éves számadásainak a közzététele. A számadások átírása, a névmutató és a tisztségviselők hivatali jegyzéke elkészült, az intézmény szervezetét és működését bemutató elemzés most készül. Ennek keretében elkészült, és nyomda alatt van az alábbi tanulmány: A kolozsvári jogügyigazgatók és a városi vagyon védelme (1584–1660). Jelenleg a közvádas perek (melyek kezdeményezői a jogügyigazgatók voltak) a város 17. századi bíráskodási gyakorlatában való elterjedésének vizsgálata folyik. Ezt a direktorok hivatali pályáinak, szakmai előmenetelének a feltérképezése követ majd, mely vizsgálat képet adhat a direktori intézmény jellegzetességeiről, a hivatal a városi intézmények rangsorában betöltött helyéről és a direktori tisztség betöltőinek további karrierlehetőségeiről. Kutató: Pakó László
1.7. Gyulafehérvár és a körülötte elterülő uradalom társadalma (1541–1600) ( Bolyai János Kutatási Ösztöndíj támogatásával). A kutatás célja az erdélyi fejedelmek székvárosának és a körülötte kialakuló uradalomnak a társadalmi szempontú vizsgálata különös tekintettel az egyházi javak szekularizációjára és az abból fakadó változásokra. Kutató: Gálfi Emőke
2. Az Erdélyi okmánytár köteteinek szerkesztése és Erdély középkori történetének kutatása. (az NKFI 119430. sz. projektjének és a Domus Hungarica ösztöndíj támogatásával) Projektvezető: Jakó Klára. Kutatók: W. Kovács András, Hegyi Géza. A projekt keretében a következő kutatások zajlanak:
2.1. Az Erdélyi okmánytár V. kötetének szerkesztése. Az Erdélyi okmánytár célja az Erdély történetére vonatkozó középkori (1542 előtti) nem elbeszélő források (oklevelek, misszilisek, számadások stb.) teljességre törekvő összegyűjtése, kritikai vizsgálata és közzététele magyar nyelvű regesztákban. A sorozatot néhai Jakó Zsigmond (1916–2008) professzor kezdeményezte, aki az 1400-ig terjedő okleveles anyag zömét fel is dolgozta. A V–VI. kötet szerkesztése így az ő kéziratának gépbe vitelét, ellenőrzését, egységesítését, kiegészítését, illetve mutatókkal való ellátását jelenti. Mostanra az V. kötet (1373–1389) Jakó-féle regesztáinak begépelése megtörtént, az ellenőrzés és kiegészítés folyamatban van.
2.2. Az Erdélyi okmánytár szerkesztéséhez kapcsolódó segédletek összeállítása. Az okmánytár átfogó jellege csak szerteágazó könyvtári és levéltári kutatások révén biztosítható. Ennek fő területei: a) a szórványközlések összegyűjtése, tematikus bibliográfiák összeállítása; b) a kutatás előtt eddig ismeretlen oklevelek feltárása, lefényképezése romániai levéltárakban; c) pótlások az Erdélyi okmánytár megjelent köteteihez.
2.3. Erdély középkori történetéhez kapcsolódó alapkutatások, elsősorban archontológiai táblázatok, genealógiai táblák, prozopográfiai adattárak, térképek készítése. Folyamatban van: a) az erdélyi középkori megyei hatóságok működésének kutatása; b) az erdélyi püspökség és káptalan középkori archontológiájának, illetve személyzeti adattárának az összeállítása; c) az egyházi tized adminisztrálásának feltárása a középkori erdélyi egyházmegyében.
3. 18–19. századi kapcsolattörténeti kutatások. Aranka György levelezésének sajtó alá rendezése. A projekt célja Erdély 18–19. századi kultúrtörténetének több szempontú feltárása. Erdély történetét a korábbiakban csupán egy kitüntetett náció szemszögéből vizsgálták. Az itt élő népek (magyarok, székelyek, szászok, románok) kultúrájának párhuzamos vizsgálata lehetővé teszi egy árnyaltabb kép megrajzolását. Hosszú távú cél tehát egy nem nemzetközpontú kultúrtörténet feltárása. A kutatás a BBTE Magyar Irodalomtudományi Tanszék, az MTA Irodalomtudományi Intézet, az ELTE, a Szegedi Tudományegyetem, a Bécsi Tudományegyetem közös együttműködésével folyik. Egyéni kutató: Biró Annamária.
4. Az Erdélyi magyar szótörténeti tár köteteinek digitalizálása. A Tár köteteinek szerkesztése mellett néhány éve célul tűztük ki a teljes sorozat korszerű digitalizálását, amely korrektúrázás, aktualizálás után kerül az EDA-ba. A végső cél a teljes körű digitalizálás után olyan adatbázis létrehozása, mely újabb, elsősorban különböző nyelvészeti kutatások elvégzését teszi lehetővé. A digitális korrektúra elvégzése teszi lehetővé a kétrétegű Pdf formátum létrehozását, így a szöveg másolás után is hibátlan marad. Ez egy rendkívül aprólékos munka, az EME két kutatója végzi, jelenleg az V. kötet javítása zajlik, tervezzük a további kötetek digitalizálását is. Kutatók: Tamás Csilla és András Zselyke;
5. Mai erdélyi magyar digitális helynévtár. Új együttműködés jött létre 2014 tavaszán a Debreceni Egyetem Nyelvtudományi Tanszékének onomasztikai részlegével. 2015 őszén egy Síkfőkúton rendezett konferencia alkalmával az együttműködést kiterjesztettük több magyarországi egyetemre, valamint a Nyelvstratégiai Intézetre is. Ennek a megállapodásnak értelmében a Magyar Digitális Helynévtár Magyar Nemzeti Helynévtárrá alakult, ennek fényében az EME a Szabó T. Attila által megkezdett, majd az ún. kolozsvári iskola tagjai által folytatott erdélyi történeti és élőnyelvi helynévkutatás aktualizálását, mai magyar helynévkatalógus (magyarázatokkal együtt) összeállítását tűzte ki célul. Aranyos vidékének helynevei kerülnek rövidesen az adattárba, ebből kiadvány is készül, melyet egy új sorozat (Erdélyi Magyar Helynévtár) első köteteként üdvözölhetünk. Kutatók: Tamás Csilla és András Zselyke. Külső munkatárs: Murádin László.
6. Kortárs politikai eszmetörténeti kutatások szemléleti keretét, ahogy eddig is, a politikai tér módosulásai képezték. Ezen belül a politikai szabadság lehetőségfeltételei, a kortárs politikai problémák (migráció, nemzetállam vs. kisebbségi érdekérvényesítés) valamint a képviseleti demokrácia halmozódó deficitje voltak a kiemelt témák. Tovább részletezve, az elmúlt évi részkutatás, a bibói életmű aktualitásának újragondolására mellett a politikai tekintély problémakörére összpontosított. Egyéni kutató: Ilyés Szilárd-Zoltán.
7. 17–18. századi erdélyi perszonális források kutatása. A projekt célja: a 17–18. századi erdélyi emlékirat-irodalom és misszilisek kutatása. A 17–18. századi Erdélyben majd minden nemesi családban születtek naplók, emlékiratok, igen gazdag misszilisanyag maradt fenn, kutatóink egy-egy családra vagy személyre összpontosítva tárják fel és értelmezik e forrásokat.
7.1. Székely László: Élete… s ez idők alatt lött világi viszontagságainak leírása című emlékiratának átírása és kiadásra való előkészítése. Kutató: Fehér Andrea.
7.2. Nemesi íráshasználat a XVII–XVIII. századi Erdélyben. A kutatás célja az íráshasználat különböző formáinak, az írás mindennapi életben betöltött szerepének a vizsgálata nemesi családok levéltári forrásai alapján, különös tekintettel a női levelezésekre és a női íráshasználat problémáira. Kutató: Papp Kinga.
8. Irodalmi és színháztudományi kutatások (kutatási jelentés 2012 1, kutatási jelentés 2012 2, kutatási jelentés 2015)
Projektvezető: dr. Egyed Emese egyetemi tanár
A kutatások célja elsősorban az Erdélyi Múzeum anyagának módszeres feltárása (kéziratos szépirodalom) értelmezése, publikálása, az EME gyűjtőlevéltárába bekerült anyagoknak a tudományosság és a képzés-nevelés céljaira történő felhasználása, az erdélyi magyarság irodalmi, színházi, neveléstörténeti hagyományainak az európai kultúrával való szakszerű összekapcsolása, kutatói utánpótlás biztosítása.
Kutatók: dr. Demeter Zsuzsa kutató (textológia, Kovásznai Sándor), dr. Bartha Katalin Ágnes kutató (színháztörténeti kutatások, angol nyelvi referens), dr. Tar Gabriella Nóra kutató (színháztörténet, német-magyar kapcsolattörténet), dr. Molnár Bodrogi Enikő kutató (irodalom és nyelv, kontextusvizsgálatok), dr. Varga Ildikó kutató (irodalmi kontaktológia, magyar-finn), Sófalvi Emese doktoranduszhallgató (zenés színház, az EME zenetörténeti anyagai).
A kutatás megvalósításához a következő intézetekkel működik együtt: SIHCTOB (Société Internationale d'Histoire du Théatre, de l'Opéra et du Ballet), MTA Irodalomtudományi Intézet, Nemzetközi Magyar Filológiai Társaság, a XVIII. század kutatóit tömörítő nemzetközi egyesületek (Société Internationale d'Étude du XVIIIe siecle, illetőleg nemzetközi munkacsoport a XVIII. század kutatásáért) a KAB, egyetemi kutatócsoportok (BBTE, Partiumi KE, Sapientia EMTE, ELTE, Szegedi Tudományegyetem, Debreceni Egyetem, Veszprémi Egyetem, Nyugat-Magyarországi Egyetem Savaria Központ), továbbá a kolozsvári Georgius Aranka Egyesület, az EMKE, az Interkulturali-THÉ Egyesület.
8.1. Irodalmi és színházi minták, modellek, eredetiség – kutatás a közös tudásért. (kutatási jelentés 2014)
A projekt filológiai és interdiszciplináris megközelítéssel végzi szövegkiadási és értelmezési vizsgálatait. A kutatásban résztvevők több intézmény munkatársai, magiszter- és doktorandusz hallgatók, illetőleg kutatók. A képzés folyamán fokozattal rendelkezők és a doktori cím megszerzése előtt állók együtt sajátítják el az új ismereteket.
A projekt filológiai és interdiszciplináris megközelítéssel végzi szövegkiadási és értelmezési vizsgálatait. A kutatásban résztvevők több intézmény munkatársai, magiszter- és doktorandusz hallgatók, illetőleg kutatók. A képzés folyamán fokozattal rendelkezők és a doktori cím megszerzése előtt állók együtt sajátítják el az új ismereteket.
8.2. Kolozsvári központú irodalom- és színháztudományi műhelymunkák. (kutatási jelentés 2016)
A projekt eredményeként elkészült egy filológiai-fordítástudományi-neveléstörténeti szakdolgozat, egy fordítás- és kiadástörténeti mesterkézős záródolgozat, egy a doktori tanulmányok részeredményét felmutató, valamint egy színháztörténeti tanulmány.
A projekt eredményeként elkészült egy filológiai-fordítástudományi-neveléstörténeti szakdolgozat, egy fordítás- és kiadástörténeti mesterkézős záródolgozat, egy a doktori tanulmányok részeredményét felmutató, valamint egy színháztörténeti tanulmány.
A kutatócsoport összetétele Sárkány Tímea, Boér Máté, Csata Adél, Rácz Emese és a kutatásvezető Egyed Emese.
8.3. A műveltségszerzés és tudományszervezés változatai a 18-19. századi Erdélyben célja kéziratos és nyomtatott anyagok feltárása koherens filológiai és művelődéstörténeti módszerekkel középpontban az egyházi és a házi oktatás rendszerével, az akadémiai mozgalmak változataival, irodalom-, nyelv- és művelődéstörténeti szempontok szerint. Projektvezető:Egyed Emese (kutatási jelentés 2017)
8.3. A műveltségszerzés és tudományszervezés változatai a 18-19. századi Erdélyben célja kéziratos és nyomtatott anyagok feltárása koherens filológiai és művelődéstörténeti módszerekkel középpontban az egyházi és a házi oktatás rendszerével, az akadémiai mozgalmak változataival, irodalom-, nyelv- és művelődéstörténeti szempontok szerint. Projektvezető:Egyed Emese (kutatási jelentés 2017)
9. 1. Magyar vonatkozások 19. század eleji román szótárakban (kutatási jelentés 2016)
Projektvezető: Vremir Lilla Márta.
A kutatás célja feltárni a 19. század eleji román nyelvű szótárakban megjelenő magyar nyelvi anyagot. A projekt megvalósításának lépései: 1. A projekt szempontjából értékesíthető szótárak, szójegyzékek azonosítása. 2. A szótári anyag tanulmányozása, a magyar nyelvi adatok szűrése, összehasonlítása. 2.1. A magyar nyelv szótári formája a korabeli román szótárakban. 2.2. A magyar nyelvi anyag fogalomkörök szerinti csoportosítása a különböző szótárak, szójegyzékek alapján.
9.2. Magyar nyelvi vonatkozások 19. század eleji román szótárakban. 19. század eleji román szótárak, szótár-jellegű nyomtatványok, kéziratos szójegyzékek magyar nyelvi anyagának feldolgozása. A szóanyagban megállapítható esetleges eltérések okának, mennyiségének és minőségének megállapítása; korrelációk, eltérések. Projektvezető: Vremir Lilla Márta (kutatási jelentés 2017)
Projektvezető: Vremir Lilla Márta.
A kutatás célja feltárni a 19. század eleji román nyelvű szótárakban megjelenő magyar nyelvi anyagot. A projekt megvalósításának lépései: 1. A projekt szempontjából értékesíthető szótárak, szójegyzékek azonosítása. 2. A szótári anyag tanulmányozása, a magyar nyelvi adatok szűrése, összehasonlítása. 2.1. A magyar nyelv szótári formája a korabeli román szótárakban. 2.2. A magyar nyelvi anyag fogalomkörök szerinti csoportosítása a különböző szótárak, szójegyzékek alapján.
9.2. Magyar nyelvi vonatkozások 19. század eleji román szótárakban. 19. század eleji román szótárak, szótár-jellegű nyomtatványok, kéziratos szójegyzékek magyar nyelvi anyagának feldolgozása. A szóanyagban megállapítható esetleges eltérések okának, mennyiségének és minőségének megállapítása; korrelációk, eltérések. Projektvezető: Vremir Lilla Márta (kutatási jelentés 2017)
10. Virtuális közösségek, virtuális habitusok. Erdélyi képek a digitális világból (kutatási jelentés 2012)
Projektvezető: dr. Tőkés Gyöngyvér szociológus, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem adjunktusa
A kutatás célja az erdélyi magyar fiatalok virtuális jelenlétének és digitális szokásainak a vizsgálata. A kutatás a következő altémák köré szerveződik:
1. A hálózat gyermekei. Az erdélyi netgeneráció szociokulturális jellemzői;
2. Káprázat és nimbusz. Erdélyi fiatalok mindennapjai a virtuális térben;
3. Te miért lájkolsz és mi miért blogolunk? Virtuális közösségek és digitális habitusok.
Kutatók: Molnár Beáta, Puskás Eszter egyetemi hallgatók, Madaras Szidónia magiszteri hallgató.
11.1. A vidékfejlesztés területi különbözőségei az adottságok és a támogatások nézőpontjából a 2007–2011-es időszakban. Felkészültség a jövőbeli új kihívásokra (kutatási jelentés 2012)
Projektvezető: dr. Vincze Mária, egyetemi tanár
A pályázat célja feltárni a jelenlegi vidékfejlesztési támogatások területi- és intézkedések szerinti eloszlását, valamint azokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatták a kialakult elosztásokat. Vizsgáljuk négy Bihar megyei községben, hogy a támogatások mennyiben eredményeztek fenntartható fejlődést. Regionális és megyei szintű felméréseket készítünk arról, hogy a mezőgazdaság fejlettségi adottságai, jelenlegi termelési szerkezete, a vidék gazdasági-társadalmi életében betöltött szerepe mennyiben jelenthet erősséget, illetve gyengeséget a 2014–2020-as időszakra vonatkozó európai uniós dokumentumok tükrében.
Kutatók: dr. Mezei Elemér egyetemi docens, dr. Szőcs Emese egyetemi adjunktus, Marton Györgyi végzett magiszteri hallgató, és két jelenlegi magiszteri hallgató.
11.2. Kérdőíves kutatás a vidéki fiatalok továbbtanulási és munkavállalási terveinek felmérésére Kolozs megyében. A projekt keretében kérdőíves kutatást végzünk a Kolozs megyei falusi iskolákban tanuló nyolcadikosok körében a továbbtanulási és munkavállalási terveinek felmérése céljából, ezáltal rávilágítva a falvak fejlődési pályájára. Projektvezető: Kerekes Kinga (kutatási jelentés 2015)
11.2. Kérdőíves kutatás a vidéki fiatalok továbbtanulási és munkavállalási terveinek felmérésére Kolozs megyében. A projekt keretében kérdőíves kutatást végzünk a Kolozs megyei falusi iskolákban tanuló nyolcadikosok körében a továbbtanulási és munkavállalási terveinek felmérése céljából, ezáltal rávilágítva a falvak fejlődési pályájára. Projektvezető: Kerekes Kinga (kutatási jelentés 2015)
11.3. A vidékfejlesztési támogatások elnyerési körülményeinek, valamint gazdasági, társadalmi és kulturális hatásainak vizsgálata. A vidékfejlesztési támogatások hatásainak vizsgálata nyertes pályázók körében, Balla Emese (közgazdász - oktató), Szőcs Levente (néprajzkutató) és Simon Eszter (európai tanulmányok - hallgató) által. Projektvezető: Balla Emese (kutatási jelentés 2015)
11.4. Vidéki sorsok - a vidék sorsa. (kutatási jelentés 2016)
Projektvezető: Dr. Kerekes Kinga.
A projekt célja a vidéki települések életképességének a vizsgálata Kolozs megyében, kitérve a települések társadalmi-gazdasági helyzetének alakulására és ezen folyamatok várható munkaerőpiaci hatásaira. A 2016-ban megpályázott kutatás 3 részből állt, melyek a következők: 1. A korábbi három (2007, 2011 és 2015-ben végzett) kérdőíves felmérés során megkérdezett fiatalok életpályájának utánkövetése. 2. A kérdőíves felmérésbe bevont vidéki települések társadalmi-gazdasági helyzetének a vizsgálata (a lakosság létszámának alakulása, nemzetiség, kor és nem szerinti megoszlása, iskolázottsága, migrációs adatok, a falvak infrastrukturális és intézményi fejlettsége, gazdasági potenciálja), illetve ezen tényezők befolyása a fiatalok pályaválasztási döntéseire. 3. A Kolozs megyei munkaerőpiac helyzetének közelmúltbeli és várható alakulásának tanulmányozása volt (alkalmazottak száma, betöltetlen munkahelyek, munkanélküliségi ráta, külföldi munkavállalás, jövedelmek), kitérve a vidéki fiatalok munkaerőpiaci integrációjára.
A projekt célja a vidéki települések életképességének a vizsgálata Kolozs megyében, kitérve a települések társadalmi-gazdasági helyzetének alakulására és ezen folyamatok várható munkaerőpiaci hatásaira. A 2016-ban megpályázott kutatás 3 részből állt, melyek a következők: 1. A korábbi három (2007, 2011 és 2015-ben végzett) kérdőíves felmérés során megkérdezett fiatalok életpályájának utánkövetése. 2. A kérdőíves felmérésbe bevont vidéki települések társadalmi-gazdasági helyzetének a vizsgálata (a lakosság létszámának alakulása, nemzetiség, kor és nem szerinti megoszlása, iskolázottsága, migrációs adatok, a falvak infrastrukturális és intézményi fejlettsége, gazdasági potenciálja), illetve ezen tényezők befolyása a fiatalok pályaválasztási döntéseire. 3. A Kolozs megyei munkaerőpiac helyzetének közelmúltbeli és várható alakulásának tanulmányozása volt (alkalmazottak száma, betöltetlen munkahelyek, munkanélküliségi ráta, külföldi munkavállalás, jövedelmek), kitérve a vidéki fiatalok munkaerőpiaci integrációjára.
A kutatócsoport tagjai: Dr. Kerekes Kinga egyetemi docens, Ábrahám Beáta, Balázs Angella, Kis Brigitta-Ágota (BBTE Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Kar) és Pirău Horațiu (BBTE Szociológia és Szociális Munka Kar) mesteris hallgatók.
12. Erdélyi és partiumi magyar könyvtárak védett állományának kutatása és feldolgozása (kutatási jelentés 2012)Projektvezető: dr. Sipos Gábor egyetemi docens
A projekt célja az 1851 előtti nyomtatványok és kéziratok összegyűjtése, kutatása és feldolgozása, valamint központi helyeken való biztonságos elhelyezésük (pl. esperességi, egyházmegyei központ vagy rendház), az állomány provenienciakutatása és ezzel az egyes gyűjtemények történetének feltárása. A meglévő könyvanyag mellett a gyűjteményre vonatkozó levéltári anyag átnézése és sajtó alá való rendezése.
Kutatók: egy egyetemi hallgató
A kutatás megvalósításához a következő intézetek működnek együtt: EKF Kulturális Örökség és Művészettörténeti Tanszék; BBTE, a szatmári Római Katolikus Püspökség, a gyulafehérvári Római Katolikus Érsekség, az Erdélyi Református Egyházkerület.
13. Az Erdélyi Múzem folyóirat számainak feldolgozása, metaadatolása
13.1.Az Erdélyi Múzem folyóirat 1876-1896 közötti számainak feldolgozása, metaadatolása (kutatási jelentés 2016) c. projekt keretében az online kötetek eredményesebb felhasználása érdekében a tanulmányokat tárgyszavakkal, és egyéb ismertető adatokkal láttuk el. Erre azért volt szükség, mert az internetes kereséskor nemcsak a konkrét címek, hanem téma alapján is letapogathatják ezeket a különböző külső keresőmotorok vagy akár az Adattár belső keresője. Mindezzel kutathatóságuk is egyszerűbb lett. A munka az adattár belső, adminisztrációs felületén folyt, a tanulmányok átolvasása után került sor azok adatlapjainak kitöltésére a megfelelő tartalmakkal. Projektvezető: Papp Kinga.
13.2. Az Erdélyi Múzem folyóirat 1897-1905 közötti számainak feldolgozása, metaadatolása A projekt célja az Erdélyi Digitális Adattárba feltöltött Erdélyi Múzeum folyóirat régi számainak feldolgozása, metaadatolása, tanulmányonként, tárgyszóval és egyéb azonosító adatokkal ellátva. Projektvezető: Papp Kinga (kutatási jelentés 2017)
13.1.Az Erdélyi Múzem folyóirat 1876-1896 közötti számainak feldolgozása, metaadatolása (kutatási jelentés 2016) c. projekt keretében az online kötetek eredményesebb felhasználása érdekében a tanulmányokat tárgyszavakkal, és egyéb ismertető adatokkal láttuk el. Erre azért volt szükség, mert az internetes kereséskor nemcsak a konkrét címek, hanem téma alapján is letapogathatják ezeket a különböző külső keresőmotorok vagy akár az Adattár belső keresője. Mindezzel kutathatóságuk is egyszerűbb lett. A munka az adattár belső, adminisztrációs felületén folyt, a tanulmányok átolvasása után került sor azok adatlapjainak kitöltésére a megfelelő tartalmakkal. Projektvezető: Papp Kinga.
13.2. Az Erdélyi Múzem folyóirat 1897-1905 közötti számainak feldolgozása, metaadatolása A projekt célja az Erdélyi Digitális Adattárba feltöltött Erdélyi Múzeum folyóirat régi számainak feldolgozása, metaadatolása, tanulmányonként, tárgyszóval és egyéb azonosító adatokkal ellátva. Projektvezető: Papp Kinga (kutatási jelentés 2017)
14. A Gyergyói-medence tárgyi néprajzi értékeinek kérdőives gyűjtése és rendszerezése a turizmusban való felhasználás érdekében (kutatási jelentés 2012) (kutatási jelentés 2014)
Projektvezető: dr. Garda Dezső egyetemi docens
A projekt célja: tárgyi néprajzhoz kötödő anyag kérdőives gyűjtés, rendszerezés, a kérdőíves adatgyűjtés feldolgozása a Gyergyói-medence (60.000 személyt kitevő népesség) idegenforgalmában való felhasználás érdekében.
Kutatók: a Babeş-Bolyai Egyetem gyergyószentmiklósi turisztikai tagozatának II. éves hallgatói
15.1. Dezurbanizáció hatása a székely falutízesekre Csíkszentlélek és Csíkmindszent példáján. A kutatás célja egyrészt újra feltárni annak az ismeretanyagnak minél nagyobb részét, amely a térspecifikus csíkszentléleki és csíkmindszenti tízesekkel kapcsolatban ez idáig megjelent, másrészt megvizsgálni azt, hogy milyen hatással van a dezurbanizáció Csíkszentlélek és Csíkmindszent faluközösségére, az archaikus településszerkezetére, -morfológiájára és építészeti értékeire. Kutató: Ambrus Tünde phd. (kutatási jelentés 2015)
15.1. Dezurbanizáció hatása a székely falutízesekre Csíkszentlélek és Csíkmindszent példáján. A kutatás célja egyrészt újra feltárni annak az ismeretanyagnak minél nagyobb részét, amely a térspecifikus csíkszentléleki és csíkmindszenti tízesekkel kapcsolatban ez idáig megjelent, másrészt megvizsgálni azt, hogy milyen hatással van a dezurbanizáció Csíkszentlélek és Csíkmindszent faluközösségére, az archaikus településszerkezetére, -morfológiájára és építészeti értékeire. Kutató: Ambrus Tünde phd. (kutatási jelentés 2015)
15.2 Az a tér és az a közösség, ahonnan Márton Áron vétetett. Térspecifikus tízesközöségek hatása Márton Áron szemléletére. (kutatási jelentés 2016)
A kutatás irányát annak a térnek és közösségnek össztársadalmi vonatkozású értelmezése határozta meg, amely megteremtette a mártonároni erény alanyi alapját is. A történeti-, az általános település-, a népességföldrajz, valamint a dinamikus kultúrgeográfia és az ágazati vallásföldrajz közös határterületére eső téma – egy tágabb kutatás részét (Székely falutízesek) képezve – egy hely-, illetve korszellemre, egy paradigma értékhordozó voltára, az egyén és a közösségi lét komplexitására, továbbgondolására irányítja a figyelmet. Kutató: Ambrus Tünde PhD.
16. Okos múzeum mindenkinek A projekt célja egy interaktív és smart múzeum kialakítása. Interaktív, összefoglaló, kiterjesztett kiállítások létrehozásának támogatása, több múzeumban párhuzamosan történő tárlatvezetés, interaktív kommunikációval. Dr. Avornicului Mihai-Constantin (kutatási jelentés 2017)
16. Okos múzeum mindenkinek A projekt célja egy interaktív és smart múzeum kialakítása. Interaktív, összefoglaló, kiterjesztett kiállítások létrehozásának támogatása, több múzeumban párhuzamosan történő tárlatvezetés, interaktív kommunikációval. Dr. Avornicului Mihai-Constantin (kutatási jelentés 2017)
1. Az erdélyi Mezőség kutatása: tájhasználati módok megváltozásának hatásai az erdélyi Mezőség szárazgyepjeire (kutatási jelentés 2012)
Projektvezetők: dr. Nagy-Tóth Ferenc, az MTA külső tagja és dr. Ruprecht Eszter adjunktus
A kutatás célja, hogy az erdélyi Mezőség területein előforduló árvalányhajas sztyepprétek változásait dokumentálja, a változásokért felelős mechanizmusokat feltárja, és hatékony természetvédelmi szempontú, restaurálási-kezelési módszereket javasoljon e kiemelt értékű szárazgyepek helyreállítására és megőrzésére.
Kutatók: Szabó Anna doktorandusz, illetve két BBTE-s biológia és ökológia szakos egyetemi hallgató.
A kutatás a BBTE Biológia és Ökológia Magyar Intézetének együttműködésében zajlik.
2. Anyagtudományi kutatások (kutatási jelentés 2012)
Projektvezető: dr. Bitay Enikő egyetemi docens
A kutatásnak hármas célja van: az anyagszerkezetek elemzése az anyagok tulajdonságainak előrejelzése végett; a kutatások eredményeinek hasznosítása az oktatásban, műszaki anyagtudományi, -technológiai szakkötetek szerkesztése, melyekbe az új kutatási eredmények is beépülnek; az egyetemi hallgatók tudományos munkára való ösztönzése, a kutatások beépítése az anyagtudományi szakkör munkálataiba.
Jelen kutatás témája: anyagok mechanikai tulajdonságait vizsgáló berendezéseinek elemzése, oktatási laboratóriumfejlesztés.
Kutatók: dr. Kakucs András egyetemi docens, négy egyetemi hallgató közreműködésével.
A kutatások a Budapesti Óbudai Egyetem, a Marosvásárhelyi Sapientia–EMTE, a budapesti BAY-ATI, ME és a Győri Szent István Egyetem közreműködésével zajlanak.
3. Műszaki és kulturális örökségvédelem Erdélyben
Projektvezető: dr. Bitay Enikő egyetemi docens
A projekt célja a műszaki és kulturális örökség feltárása, tanulmányozása és védelme Erdélyben. Kulturális örökségünk anyagi összetevőinek tudományos vizsgálata kiemelkedő fontosságú, mindenek előtt saját műemlékeink, műtárgyaink teljes megismerése érdekében.
A projekt keretében az alábbi kutatások folynak:
3.1. Technika- és ipartörténeti kutatások Erdélyben (kutatási jelentés 2012)
Kutatásvezetők: dr. Márton László ny. kutatómérnök
A kutatás célja a technikai örökségeink felkutatása, működőképessé tétele, megőrzése, kulturális örökségünkbe való integrálása, valamint a térség kulturális és turisztikai fejlesztése.
Jelen kutatás témája: a kolozsvári ferences, illetve a Szent Mihály-templom tornyai belsejének és harangjainak, illetve a toronyórának (technikatörténeti) felmérése, tanulmányozása.
Kutatatók: ifj. Orbán György doktorandusz, két egyetemi hallgató
3.2. Iparrégészeti, archeometallurgiai és archeometriai kutatások (kutatási jelentés 2012)
Kutatásvezető: dr. Veres Erzsébet ny. egyetemi docens
A kutatás célja elsősorban a porolissumi ásatások során előkerült egyes vas- és cserépleletek készítéséhez használt nyersanyagok származási helyének anyagtudományi módszerekkel való (archeometriai) vizsgálata. Az eredmények közös, anyagtudományi, geológus-, régész (történész)-szempontú értékelése, mely jelentős új eredményekkel gazdagíthatja a műszaki örökségünkkel kapcsolatos tudásunkat.
Kutatók: Pataki Bernadett, Vas Lóránt, Páncél Szilamér doktoranduszok, Csifó Irma, Konyelicska Lóránd Tibor egyetemi hallgatók.
3.2.1 A vas archeometallurgiája. (kutatási jelentés 2014)
Kutatásvezető: dr. Veres Erzsébet ny. egyetemi docens
A projektegy adott történelmi hely és kor vaskohászatának anyagismeretét, technológiai gyakorlatát vizsgálja az anyagtudomány interdiszciplináris módszereivel. Célja, az erdélyi vasfeldolgozás kutatása, vas leletek archeometallurgiai vizsgálatával, ugyanakkor a korabeli vaskohászat anyagismeretének, technológiai tudásának és szokásainak feltárása.
3.2.2 A Fe(II)/Fe(III) arány vizsgálata a római limes Maros megyei szakaszához tartozó lelőhelyeken (Marosvécs, Mikháza, Felsőrépa) feltárás alatt levő erődítményekből származó vassalak leletekben. (kutatási jelentés 2016)
A kohósítás során keletkező vassalakok kémiai összetétele alapján megállapítható összefüggések közül egyik legfontosabb a salak FeO/Fe2O3 aránya. A folyósalak minták átlagos Fe2O3 tartalma 10 % alatti, a kemencesalakokban a reoxidáció következtében a Fe2O3 mennyisége 10–20 %, a kovácssalakok Fe2O3-ban még gazdagabbak. A vassalakok Fe(II)/Fe(III) arány alapján való azonosításával következtetni lehet az adott helyen adott időben alkalmazott kohósítási/vasműves eljárás(ok)ra. Kutatók: Bitay Enikő, Veress Erzsébet, Kacsó Irén, Nyulas Dorottya, Pánczél Szilamér. A kutatás során együttműködtek a kolozsvári INCDTIM mellett az ugyancsak kolozsvári INCDO-INOE 2000-rel is.
3.2.3. A Fe(II)/Fe(III) arány vizsgálata Marosvécs környékéről (Telsőrépa, Mikháza) származó római kori vassalak leletekben. A kohósítás során keletkező vassalakok kémiai összetétele alapján megállapítható összefüggések közül talán legfontosabb a salak FeO/Fe2O3 aránya. A folyósalak minták átlagos Fe2O3 tartalma 10 % alatti. A kemencesalakok esetében a reoxidáció következtében a Fe2O3 aránya nagyobb, mennyisége 10–20 %. A kovácssalakok Fe2O3-ben még gazdagabbak. A vassalakokat Fe(II)/Fe(III) arányuk alapján a gyártási folyamat egyes szakaszaihoz kötve, következtetni lehet az adott helyen alkalmazott kohósítási eljárásra. Kutatók: Bitay Enikő, Veress Erzsébet, Kacsó Irén, Nyulas Dorottya, Pánczél Szilamér (kutatási jelentés 2015)
3.2.4. A mikházi castrum és a szomszédos vicus területéről származó vassalak leletek összehasonlító vizsgálata. Projektvezető: Veress Erzsébet (kutatási jelentés 2017)
3.2.1 A vas archeometallurgiája. (kutatási jelentés 2014)
Kutatásvezető: dr. Veres Erzsébet ny. egyetemi docens
A projektegy adott történelmi hely és kor vaskohászatának anyagismeretét, technológiai gyakorlatát vizsgálja az anyagtudomány interdiszciplináris módszereivel. Célja, az erdélyi vasfeldolgozás kutatása, vas leletek archeometallurgiai vizsgálatával, ugyanakkor a korabeli vaskohászat anyagismeretének, technológiai tudásának és szokásainak feltárása.
3.2.2 A Fe(II)/Fe(III) arány vizsgálata a római limes Maros megyei szakaszához tartozó lelőhelyeken (Marosvécs, Mikháza, Felsőrépa) feltárás alatt levő erődítményekből származó vassalak leletekben. (kutatási jelentés 2016)
A kohósítás során keletkező vassalakok kémiai összetétele alapján megállapítható összefüggések közül egyik legfontosabb a salak FeO/Fe2O3 aránya. A folyósalak minták átlagos Fe2O3 tartalma 10 % alatti, a kemencesalakokban a reoxidáció következtében a Fe2O3 mennyisége 10–20 %, a kovácssalakok Fe2O3-ban még gazdagabbak. A vassalakok Fe(II)/Fe(III) arány alapján való azonosításával következtetni lehet az adott helyen adott időben alkalmazott kohósítási/vasműves eljárás(ok)ra. Kutatók: Bitay Enikő, Veress Erzsébet, Kacsó Irén, Nyulas Dorottya, Pánczél Szilamér. A kutatás során együttműködtek a kolozsvári INCDTIM mellett az ugyancsak kolozsvári INCDO-INOE 2000-rel is.
3.2.3. A Fe(II)/Fe(III) arány vizsgálata Marosvécs környékéről (Telsőrépa, Mikháza) származó római kori vassalak leletekben. A kohósítás során keletkező vassalakok kémiai összetétele alapján megállapítható összefüggések közül talán legfontosabb a salak FeO/Fe2O3 aránya. A folyósalak minták átlagos Fe2O3 tartalma 10 % alatti. A kemencesalakok esetében a reoxidáció következtében a Fe2O3 aránya nagyobb, mennyisége 10–20 %. A kovácssalakok Fe2O3-ben még gazdagabbak. A vassalakokat Fe(II)/Fe(III) arányuk alapján a gyártási folyamat egyes szakaszaihoz kötve, következtetni lehet az adott helyen alkalmazott kohósítási eljárásra. Kutatók: Bitay Enikő, Veress Erzsébet, Kacsó Irén, Nyulas Dorottya, Pánczél Szilamér (kutatási jelentés 2015)
3.2.4. A mikházi castrum és a szomszédos vicus területéről származó vassalak leletek összehasonlító vizsgálata. Projektvezető: Veress Erzsébet (kutatási jelentés 2017)
3.3.1 Kulturális források felkutatása a vidékfejlesztés érdekében Erdély-Hegyalja területén (kutatási jelentés 2012)
Kutatásvezető: dr. Talpas János tanársegéd
A kutatás célja feltérképezni Erdély-Hegyalja magyarlakta szórványvidék településeinek társadalmi, kulturális értékeit a vidék fejlesztése érdekében.
Kutatók: Benkő Adorján , Kosztándi Kinga, Kun Tímea, Sárpataki Emőke, Szalló Ágnes egyetemi hallgatók
3.3.2 A városi kisebbség szerepvállalása a kulturális turizmusban. (kutatási jelentés 2014)
Kutatásvezető: dr. Talpas János tanársegéd
Kolozsvár lesz Európa ifjúsági fővárosa 2015-ben. A projekt lehetőséget biztosít a kolozsvári műemlékek felmérésére, osztályozására szem előtt tartva az idegenforgalmi jelentőségét. A felmérések végeztével lehetőség nyílik a nem látogatható műemlékek helyzetén változtatni.
3.3.3 Az erdélyi és szilágysági borospincék szellőztető rendszereinek tanulmányozása. (kutatási jelentés 2016)
Kutatásvezető: dr. Talpas János tanársegéd
A kutatás a borospincék szelőztető rendszereit vizsgálja. A levegő áramlásának fontos szerepe van a must erjedésekor. A kutatás a szelőztető rendszerek elméleti alapját kívánja meghatározni, a borospincék hatékony működése, fenntartása érdekében. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem nyári szakmai gyakorlata keretében látogatták meg a szilágysági és az Erdély hegyaljai borospincéket. Fényképeket készítettek és felmérték a borospincék méreteit. A begyűjtött adatok segítségével elvégezték a szellőző berendezések méretezését, majd csoportosították ezeket a kapott adatok alapján.
3.3.4 A kolozsvári turistaforgalom felmérése a fontosabb kulturális örökségi színhelyeken. A kutatás célja: a különböző kulturális örökségek helyszíneinek turisztikai terhelésmentesítése Kolozsváron. Kutatásvezető: dr. Talpas János tanársegéd(kutatási jelentés 2015)
3.3.5 A kolozsvári Szent Mihály templom turisztikai értékesítése A kutatás célja: A torony turisztikai látogathatóságának elemzése, s az attrakciók növelése. Projektvezető: Talpas János (kutatási jelentés 2017)
3.3.2 A városi kisebbség szerepvállalása a kulturális turizmusban. (kutatási jelentés 2014)
Kutatásvezető: dr. Talpas János tanársegéd
Kolozsvár lesz Európa ifjúsági fővárosa 2015-ben. A projekt lehetőséget biztosít a kolozsvári műemlékek felmérésére, osztályozására szem előtt tartva az idegenforgalmi jelentőségét. A felmérések végeztével lehetőség nyílik a nem látogatható műemlékek helyzetén változtatni.
3.3.3 Az erdélyi és szilágysági borospincék szellőztető rendszereinek tanulmányozása. (kutatási jelentés 2016)
Kutatásvezető: dr. Talpas János tanársegéd
A kutatás a borospincék szelőztető rendszereit vizsgálja. A levegő áramlásának fontos szerepe van a must erjedésekor. A kutatás a szelőztető rendszerek elméleti alapját kívánja meghatározni, a borospincék hatékony működése, fenntartása érdekében. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem nyári szakmai gyakorlata keretében látogatták meg a szilágysági és az Erdély hegyaljai borospincéket. Fényképeket készítettek és felmérték a borospincék méreteit. A begyűjtött adatok segítségével elvégezték a szellőző berendezések méretezését, majd csoportosították ezeket a kapott adatok alapján.
3.3.4 A kolozsvári turistaforgalom felmérése a fontosabb kulturális örökségi színhelyeken. A kutatás célja: a különböző kulturális örökségek helyszíneinek turisztikai terhelésmentesítése Kolozsváron. Kutatásvezető: dr. Talpas János tanársegéd(kutatási jelentés 2015)
3.3.5 A kolozsvári Szent Mihály templom turisztikai értékesítése A kutatás célja: A torony turisztikai látogathatóságának elemzése, s az attrakciók növelése. Projektvezető: Talpas János (kutatási jelentés 2017)
3.4. Erdélyi műemlékek, műtárgyak festett felületeinek tudományos vizsgálata (kutatási jelentés 2012)
Kutatásvezető: Guttmann Márta doktorandusz
A tárgyi hagyatékok anyagi összetételnek pontos ismerete fontos a hatékony hosszú távú megőrzéshez, állományvédelemhez, restauráláshoz.
A jelen kutatás a festett felületek szükséges vizsgálati módszereinek összeállítását tűzi ki célul a legfrissebb szakirodalom alapján.
Kutatók: dr. Barabás Réka egyetemi adjunktus, dr. Lovász Tamás tanársegéd; Nagy Emőke egyetemi hallgató. Közreműködők: Mihály Ferenc, Szász Erzsébet restaurátorok.
3.5 Műszaki egyéniségek Erdélyben a XX. században.
3.5.1. Jenei Dezső élete és munkássága. A XX. század műszaki egyéniségeinek és hagyatékainak kutatása Erdélyben a még fellelhető hagyatékgyűjtésére, digitalizálására és feldolgozására irányul. Interdiszciplináris kutatás, eredményeit folyamatosan közzétéve. Projektvezető: dr. Bitay Enikő (kutatási jelentés 2015)
3.5.2. Martin Lajos műszaki hagyatékának elemzése, életének és munkásságának feldolgozása. (kutatási jelentés 2016)
Projektvezető: Bitay Enikő egyetemi docens.
3.5 Műszaki egyéniségek Erdélyben a XX. században.
3.5.1. Jenei Dezső élete és munkássága. A XX. század műszaki egyéniségeinek és hagyatékainak kutatása Erdélyben a még fellelhető hagyatékgyűjtésére, digitalizálására és feldolgozására irányul. Interdiszciplináris kutatás, eredményeit folyamatosan közzétéve. Projektvezető: dr. Bitay Enikő (kutatási jelentés 2015)
3.5.2. Martin Lajos műszaki hagyatékának elemzése, életének és munkásságának feldolgozása. (kutatási jelentés 2016)
Projektvezető: Bitay Enikő egyetemi docens.
A kutatásban résztvevők: a kutatási projekt interdiszciplináris jellegű, amelyben különböző szakok egyetemi, illetve magiszteri hallgatói és oktatói vesznek részt. A technikai és kulturális objektumok, szerkezetek tudományos feldolgozásához szakértőket szólítanak meg, a munkálatokba bevonják a diákságot is, ezáltal biztosítva a tevékenység hagyományápoló jellegét és oktató-nevelő szerepét.
A projekt az EME Természettudományi Szakosztálya, az EME Műszaki Tudományok Szakosztálya, a Pósta Béla Egyesület, a Sapientia–EMTE, a BBTE, a Kecskeméti GAMF, az Óbudai Egyetem, az MTA KFKI, ME, a Közép-Európai Ipari Örökségek Egyesülete közreműködésével zajlik.
4. Környezeti radioaktivitás
4.1. Lakások radon koncentrációjának mérése Maros megyében (kutatási jelentés 2016)
A projekt célja Maros megye településeiben lévő lakások radon koncentrációjának felmérése és tanulmányozása. A projekt célja, a lakossággal megismertetni a radioaktív sugárzást, a kevésbé ismert radon koncentrációnak a felismerését és egészségre vonatkozó hatásait, melynek eredményeképpen szeretnék felkelteni a lakosság érdeklődését egy jobb és egészségesebb életvitel iránt. A projekt távlati célja kiterjesztenie ezen kutatásokat egyéb településekre is. Kutató: Szacsvai Kinga
4.2. Természetes építőanyagok radioaktivitásának vizsgálata A projekt célja a lakások építésében használt természetes építőanyagok radioaktivitásának vizsgálata. Célkitűzésünk a 226-Ra, 232-Th és 40-K izotópok fajlagos aktivitásának vizsgálata ezekben az anyagokban. Projektvezető: Szacsvai Kinga (kutatási jelentés 2017)
4. Környezeti radioaktivitás
4.1. Lakások radon koncentrációjának mérése Maros megyében (kutatási jelentés 2016)
A projekt célja Maros megye településeiben lévő lakások radon koncentrációjának felmérése és tanulmányozása. A projekt célja, a lakossággal megismertetni a radioaktív sugárzást, a kevésbé ismert radon koncentrációnak a felismerését és egészségre vonatkozó hatásait, melynek eredményeképpen szeretnék felkelteni a lakosság érdeklődését egy jobb és egészségesebb életvitel iránt. A projekt távlati célja kiterjesztenie ezen kutatásokat egyéb településekre is. Kutató: Szacsvai Kinga
4.2. Természetes építőanyagok radioaktivitásának vizsgálata A projekt célja a lakások építésében használt természetes építőanyagok radioaktivitásának vizsgálata. Célkitűzésünk a 226-Ra, 232-Th és 40-K izotópok fajlagos aktivitásának vizsgálata ezekben az anyagokban. Projektvezető: Szacsvai Kinga (kutatási jelentés 2017)
5. Őslénytani kutatások
Egyéni kutató: Vremir Mátyás
A kutatás célja az újonnan feltárt leletek alapján bizonyítani az európai és az ázsiai–amerikai fauna közötti kapcsolatot, amely a faunisztikus elemek aktív cseréjét sugallja.
A kutatási projekthez az alábbi témakörök vizsgálata tartozik:
5.1. Közép-kelet-Európa késő krétakori húsevő dinoszauruszainak kutatása
A kutatás terepmunkán és laboratóriumi elemzésen alapszik, az így nyert adatok segítségével a példányok morfometriai és anatómiai bélyegeinek vizsgálatára terjed ki, különös tekintettel a nemrég feltárt Zömök sárkány (Balaur bondoc) filogenetikai és biogeográfiai kapcsolataira.
5.2. A Zömök sárkány biomechanikai vizsgálata
A kutatás a Zömök sárkány (Balaur bondoc) csonttani-anatómiai elemzését célozza, a megmaradt bélyegek alapján CT Scanning – 3D-s módszerrel biomechanikai rekonstrukcióját kívánja modellezni.
A kutatásban közreműködnek: dr. Csiki Zoltán (Bukaresti Egyetem), Steve Brusatte, Phd (Columbia University, NY), dr. Mark Norell (American Museum of Natural History, NY)
5.3. Az erdélyi késő krétakori pterosaurusok diverzitása és rétegtani elterjedése A projekt célja a rendkívül ritka repülő hüllők felkutatása, kimutatása. Tervezett kutatási módszerek ebben a szakaszban: a) anyaggyűjtés, preparálás, vizsgálat; b) az azdarchidák morfológiai, morfofunkcionális elemzése és diverzitásvizsgálata. A projektben részt vevő kutatók: dr. Dave Unwin (Leicester University, UK), dr. Gareth Dyke (University College Dublin, Ireland).
5.4 A szászsebesi felső maastrichti (felső kréta) őskörnyezetek rekonstrukciója, különös tekintettel a kistermetű növényevő dinoszauruszok fészkelőhelyeire. A projekt célja a Szászsebes határában újonnan feltárt lelőhely terepdokumentálása, a leletek preparálása, morfometriai és vékonycsiszolatos vizsgálatok elvégzése a kistermetű növényevő dinoszauruszok tojásainak maradványain. Projektvezető: Vremir Mátyás (kutatási jelentés 2015)
5.4 A szászsebesi felső maastrichti (felső kréta) őskörnyezetek rekonstrukciója, különös tekintettel a kistermetű növényevő dinoszauruszok fészkelőhelyeire. A projekt célja a Szászsebes határában újonnan feltárt lelőhely terepdokumentálása, a leletek preparálása, morfometriai és vékonycsiszolatos vizsgálatok elvégzése a kistermetű növényevő dinoszauruszok tojásainak maradványain. Projektvezető: Vremir Mátyás (kutatási jelentés 2015)
5.5. Az erdélyi felső Krétakorú ősemlősök (Mammalia, Allotheria, Multituberculata) diverzitása és földrajzi-rétegtani elterjedése. Folytatódik a nagy számban előkerült fosszilis emlőscsontok (Multituberculata taxon) tudományos feldolgozása, különösen a koponyaleletek összehasonlító és morfológiai leírása, valamint tomográfiai (CTS) adatok értelmezése. (Közreműködnek: ANMH New-York, Bukaresti Egyetem)
5.6. A Sebes-környéki felső Maastrichti törpe-dinoszauruszok feszkelőhelyei és fészkelő-stratégiája (kutatási jelentés 2016)
Az első alkalommal 2015-ben kimutatott Sebes-környéki mikesfalvi (Micesti) felső Kréta őstalajokban megmaradt dinoszaurusz-tojás fészkek kutatásának folytatása, az egyik legnagyobb méretű fészek további feltárása és értelmezése. Ez a különleges fészek – mely sajnos a folyami eróziónak van kitéve – jelenleg 24 db Megaloolithus (valószínűleg M. cf. baghensis) típusú tojást tartalmaz, és több mint 2 négyzetméter felületen terjeszkedik. A 2016-os nyári ásatások alkalmával nagyszámú csontlelet is előkerült, melyek a törpe madárlabú (ornithopoda) és gyíklábú (szauropoda) dinoszauruszok nagyszámú jelenlétét bizonyítják. (Közreműködnek: AMNH New York, Ioan Raica Múzeum, Szászsebes)
5.6.2. Az Alsó-Váradján (Oarda de Jos) még 2009-ben felfedezett Maastrichti lencseszerű tojás-akkumuláció újravizsgálása mikro-hisztológiai módszerekkel. Az eddigi tafonómiai és üledéktani vizsgálatok kimutatták, hogy a négy gerinces csoport (madarak, kisméretű dinoszauruszok, gyíkok és krokodilusok) ugyanazon a területen és egyidőben fészkeltek; valószínű, hogy mind a dinoszauruszok, mind (és főként) a gyíkok kihasználták a fészkelési stratégiában a nagyszámú madárkolónia által nyújtott védelmet. (Közreműködnek: Bariloche Egyetemi Biológiai Intézet – Rio Negro, Argentína; Jinani Egyetem – Kína; Debreceni Egyetem).
5.7. Rétegtani és paleontológiai vizsgálatok folytatása a péterfalvi (Petreşti, Sebeş) felső campani (felső kréta), tengerparti és mocsári üledék sorozataiban. (Közreműködnek: AMNH New York, Bukaresti Egyetem, Ioan Raica Múzeum, Szászsebes)
5.8. Közép-kelet Európa legkorábbi emlősleletei - a kogaionida multituberculáták (Allotheria) evolúciójának kezdetei célja, bemutatni az erdélyi medence endemikus felső krétakorú primitív ősemlős faunáját, evolúciós történetét, rendszertani hovatartozásukat és rétegtani elterjedésüket, kutatásaink legújabb eredményeinek tükrében. Projektvezető: Vremir Mátyás
5.8. Közép-kelet Európa legkorábbi emlősleletei - a kogaionida multituberculáták (Allotheria) evolúciójának kezdetei célja, bemutatni az erdélyi medence endemikus felső krétakorú primitív ősemlős faunáját, evolúciós történetét, rendszertani hovatartozásukat és rétegtani elterjedésüket, kutatásaink legújabb eredményeinek tükrében. Projektvezető: Vremir Mátyás
6. Matematika és informatikakutatások. Folytonos optimalizálás és alkalmazásai kutatások. Projektvezető: dr. Darvay Zsolt egyetemi adjunktus.
A gazdasági, mérnöki vagy más jellegű gyakorlati feladatoknak széles köre vezethető vissza az operációkutatás területén vizsgált optimalizálási problémákra. A kutatás az útkövető algoritmusok körére vonatkozik. A távlati cél az, hogy egy olyan bonyolult szoftverrendszert dolgozzunk ki, amely lehetőséget teremt az egyes algoritmusok összehasonlítására is. A projekt keretében az alábbi kutatások folynak:
6.1. Trajektóriakövető algoritmusok és homogenizáció elmélet(kutatási jelentés)
A kutatás célja a trajektóriakövető algoritmusok objektumorientált megvalósítása annak érdekében, hogy a kapott kód minél rugalmasabb és újra felhasználhatóbb legyen. Ennek érdekében különböző tervezési mintákat használunk. A primál-duál algoritmusoknak egy szűkebb körére összehasonlító elemzést végzünk. Az ipari szabványnak megfelelő nagyméretű feladatokat oldunk meg. Ugyanakkor, gyakorlati példákra építünk fel és oldunk meg homogenizált egyenleteket. Nagyon oszcilláló megoldásokkal rendelkező parciális differenciálegyenleteket vizsgálunk. Kutatók: Mészáros Alpár-Richárd, Pataki Előd-István és Takó István magiszteri hallgatók.
6.2. Belsőpontos algoritmusok kutatása (kutatási jelentés)
A kutatás célja a lineáris és nemlineáris optimalizálás belsőpontos algoritmusainak vizsgálata. A jelenlegi kutatás a lineáris optimalizálás prediktor-korrektor algoritmusaira vonatkozik. Olyan új algoritmusokat vezetünk be, amelyekben az elmozdulásvektorok meghatározásának fontos szerepe van. Az algoritmusok megvalósítása érdekében számítógépes programokat fejlesztünk ki, amelyekkel nagyméretű, de szabványos feladatok oldhatóak meg. Ily módon lehetőséget teremtünk az egyes algoritmusok összehasonlítására. Kutatók: Felméri Ágnes, Forró Nóra, Papp Ingrid-Magdolna és Takács Petra-Renáta matematika és informatika szakos egyetemi hallgatók.
6.3 Új keresési irányok primál-duál algoritmusokra. (kutatási jelentés 2014)
A kutatás célja az új keresési irányokra és algoritmusokra vonatkozó elméleti eredmények felmutatása és összegzése.Olyan belsőpontos algoritmusok vizsgálatára kerül sor, amelyek egy sajátos útvonal mentén haladva közelítik meg egy feladat optimális megoldását. Kutatás helyszíne Kolozsvár
6.4 Új teljes Newton-lépéses belsőpontos algoritmusok Optimalizálási kérdéseket vizsgálunk belsőpontos algoritmusokkal. Új irányokra épülő algoritmusokat fejlesztünk ki, melyekre az jellemző, hogy minden iterációban egy teljes Newton-lépést tesznek meg. (kutatási jelentés 2015)
6.3 Új keresési irányok primál-duál algoritmusokra. (kutatási jelentés 2014)
A kutatás célja az új keresési irányokra és algoritmusokra vonatkozó elméleti eredmények felmutatása és összegzése.Olyan belsőpontos algoritmusok vizsgálatára kerül sor, amelyek egy sajátos útvonal mentén haladva közelítik meg egy feladat optimális megoldását. Kutatás helyszíne Kolozsvár
6.4 Új teljes Newton-lépéses belsőpontos algoritmusok Optimalizálási kérdéseket vizsgálunk belsőpontos algoritmusokkal. Új irányokra épülő algoritmusokat fejlesztünk ki, melyekre az jellemző, hogy minden iterációban egy teljes Newton-lépést tesznek meg. (kutatási jelentés 2015)
A projekt az EME Matematika és Informatika Szakosztálya és a BBTE Matematika és Informatika Intézete közreműködésével folyik.
6.5. Hosszú lépéses belsőpontos algoritmusok elemzése (kutatási jelentés 2016)
A projekt keretében egy új primál-duál hosszú lépéses belsőpontos algoritmust határoztak meg, amely a centrális útnak egy új széles környezetében működik. Ezen kívül egy másodrendű korrektor lépéses algoritmust is kidolgoztak. A kutatás helyszíne: Kolozsvár. A projekt az EME Matematika és Informatika Szakosztálya és a BBTE Magyar Matematika és Informatika Intézete közreműködésével folyik. Kutatók: Farkas Eszter, Feldman Dániel-Zoltán, Márk Gizella Noémi, Sándor Annamária, Takács Petra-Renáta és Darvay Zsolt
6.6. Belsőpontos algoritmusok polinomialitása A projekt keretében a lineáris, illetve nemlineáris optimalizálási feladatok megoldására koncentrálunk. Azoknak a beslőpontos módszereknek az elméleti bonyolultságát vizsgáljuk, amelyek alkalmasak ezeknek a feladatoknak a megoldására. Projektvezető: Darvay Zsolt (kutatási jelentés 2017)
6.5. Hosszú lépéses belsőpontos algoritmusok elemzése (kutatási jelentés 2016)
A projekt keretében egy új primál-duál hosszú lépéses belsőpontos algoritmust határoztak meg, amely a centrális útnak egy új széles környezetében működik. Ezen kívül egy másodrendű korrektor lépéses algoritmust is kidolgoztak. A kutatás helyszíne: Kolozsvár. A projekt az EME Matematika és Informatika Szakosztálya és a BBTE Magyar Matematika és Informatika Intézete közreműködésével folyik. Kutatók: Farkas Eszter, Feldman Dániel-Zoltán, Márk Gizella Noémi, Sándor Annamária, Takács Petra-Renáta és Darvay Zsolt
6.6. Belsőpontos algoritmusok polinomialitása A projekt keretében a lineáris, illetve nemlineáris optimalizálási feladatok megoldására koncentrálunk. Azoknak a beslőpontos módszereknek az elméleti bonyolultságát vizsgáljuk, amelyek alkalmasak ezeknek a feladatoknak a megoldására. Projektvezető: Darvay Zsolt (kutatási jelentés 2017)
7. Agrártudományi kutatások
7.1 Régi almafajták állapotfelmérése a Sepsiszéki-medencében.(kutatási jelentés 2012)
Projektvezető: dr. Thiesz Rezső egyetemi adjunktus.
A projekt célja: felmérni Sepsiszék-medence településein még fellelhető régi almafajták előfordulási arányát, elvégezni az állomány kor szerinti besorolását, vizsgálni a fajták gyümölcsmorfológiai és beltartalmi sajátosságait, kórokozókkal szembeni viselkedését. Célunk kiválogatni a létező állományból a legjellegzetesebb fajtatulajdonságokkal rendelkező egyedeket továbbszaporítás végett, a vidék gyümölcsállományának megújítása céljából. Kutatók: Bandi Attila egyetemi gyakornok, Kovács Magdolna III. éves kertészmérnök hallgató.
7.2 A Kis-Küküllő és a Maros közötti dombvidéken található diópopulációk kórokozókkal szembeni tűrőképességének vizsgálata. (kutatási jelentés 2012)
Projektvezető: dr. Thiesz Rezső egyetemi adjunktus.
Projektvezető: dr. Thiesz Rezső egyetemi adjunktus.
A kutatás célja megvizsgálni az adott diópopuláció biológiai értékét a kórokozókkal szembeni viselkedés szempontjából. Feltárni a magas tűrőképességgel rendelkező egyedeket további nemesítési génforrásként való felhasználás céljából. Kutatók: Bandi Attila egyetemi gyakornok, Sztojka Bernadett III. éves kertészmérnök hallgató.
A projekt az EME Agrártudományi Szakosztálya és a Marosvásárhelyi Sapientia EMTE Kertészmérnöki Tanszék közreműködésével folyik.
7.3. A tápanyag-ellátás hatása a máriatövis (Silybum marianum) növekedésdinamikájára, terméshozamára valamint a gyógyhatásért felelős hatóanyag mennyiségére. (kutatási jelentés 2014)
A kutatás célja az, hogy megteremtse azt a szakmai hátteret, amely új lehetőségeket nyit és biztosítja a gyógynövénytermesztők technológiailag hatékony és gazdaságos termesztési tevékenységét, illetve biztosítja a fenntarthatóságot. Kutatások helyszínei: Marosvásárhely - Csíkszereda (Kaposvár)
7.4 Erdélyi termőtalajok aktív gyommagtartalékának felmérése a hiánypótló kutatás célja a talajok gyommagfertőzöttsége és az alkalmazott mezőgazdasági eljárások közötti összefüggések meghatározása egy helyesebb mezőgazdasági gyakorlat javaslattétele érdekében. (kutatási jelentés 2015)
7.5. Kukoricahibridek összehasonlító vizsgálata (kutatási jelentés 2016)
A projekt megvalósítása érdekében 2016-ban a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának Kísérleti és Tangazdaságában egy olyan szabadföldi kísérletet állítottak be, amelyben hat nemesítő cégtől származó 45 kukoricahibrid összehasonlító vizsgálatát végezték el. A projekt eredményeivel az erdélyi kukoricatermesztőket segítik hibridválasztási támpontok biztosítása által, a nagyobb gazdasági jövedelmezőség elérése és a jobb termőhelyi potenciál kihasználása érdekében. Kutatók: Nyárádi Imre-István, Bede Richárd, Bartalis Tamás, Gábor Rolland-Barna .
7.6. A talajtakarás hatásának vizsgálata bazsalikom állományban célja az erdélyi kisüzemi bazsalikomtermesztők körében alkalmazható alternatív termesztéstechnológiai lehetőségek vizsgálata, a környezetkímélés, a minőségi árutermék előállítása és a fenntartható gazdálkodás érdekében. Projektvezető: Nyárádi Imre-István (kutatási jelentés 2017)
7.3. A tápanyag-ellátás hatása a máriatövis (Silybum marianum) növekedésdinamikájára, terméshozamára valamint a gyógyhatásért felelős hatóanyag mennyiségére. (kutatási jelentés 2014)
A kutatás célja az, hogy megteremtse azt a szakmai hátteret, amely új lehetőségeket nyit és biztosítja a gyógynövénytermesztők technológiailag hatékony és gazdaságos termesztési tevékenységét, illetve biztosítja a fenntarthatóságot. Kutatások helyszínei: Marosvásárhely - Csíkszereda (Kaposvár)
7.4 Erdélyi termőtalajok aktív gyommagtartalékának felmérése a hiánypótló kutatás célja a talajok gyommagfertőzöttsége és az alkalmazott mezőgazdasági eljárások közötti összefüggések meghatározása egy helyesebb mezőgazdasági gyakorlat javaslattétele érdekében. (kutatási jelentés 2015)
7.5. Kukoricahibridek összehasonlító vizsgálata (kutatási jelentés 2016)
A projekt megvalósítása érdekében 2016-ban a Sapientia EMTE Marosvásárhelyi Karának Kísérleti és Tangazdaságában egy olyan szabadföldi kísérletet állítottak be, amelyben hat nemesítő cégtől származó 45 kukoricahibrid összehasonlító vizsgálatát végezték el. A projekt eredményeivel az erdélyi kukoricatermesztőket segítik hibridválasztási támpontok biztosítása által, a nagyobb gazdasági jövedelmezőség elérése és a jobb termőhelyi potenciál kihasználása érdekében. Kutatók: Nyárádi Imre-István, Bede Richárd, Bartalis Tamás, Gábor Rolland-Barna .
7.6. A talajtakarás hatásának vizsgálata bazsalikom állományban célja az erdélyi kisüzemi bazsalikomtermesztők körében alkalmazható alternatív termesztéstechnológiai lehetőségek vizsgálata, a környezetkímélés, a minőségi árutermék előállítása és a fenntartható gazdálkodás érdekében. Projektvezető: Nyárádi Imre-István (kutatási jelentés 2017)
Orvostudományi és gyógyszerészeti kutatások
Projektvezető: dr. Egyed Zs. Imre egyetemi tanár.
A projekt keretében az alábbi kutatások folynak:
1. Daganatpatológiai kutatások (kutatási jelentés 2012)
Kutatásvezető: dr. Egyed Zs. Imre egyetemi tanár „Angiogenézis vizsgálata bárdaganatokban”. Immunhisztokémiai, morfometriai és sejtbiológiai módszereket alkalmazva különböző rosszindulatú bőrdaganatok normális és daganatos érképződményeinek arányát, területi megoszlását, a daganatok terjedésében betöltött szerepét vizsgáljuk. Kutató: Varó Enikő doktorandusz.
2. Idegélettani kutatások (kutatási jelentés 2012)
Kutatásvezető: dr. Szilágy Tibor egyetemi tanár
„Idegsejtek közötti kapcsolatok változása temporális epilepsia modellekben”.
A hypocampus gátló sejtjeinek szerepének vizsgálata elektrofiziológiai, immunhisztokémiai és számtógépes modellezés segítségével doktoranduszok és hallgatók bevonásával.
Kutatók: Metz Júlia, Szács Ildikó, Gál Zsolt doktoranduszok, valamint Szabadi Tímea és Rencsik Anita orvostanhallgatók.
3. Gyógyszerformák tervezése (kutatási jelentés 2012)
Kutatásvezető: dr. Sipos Emese egyetemi docens. Nyújtott hatóanyag-leadású rendszerek keresése újabb hatóanyagokkal és a gyógyszeripar által még nem használt megoldásokkal.
Kutatók: Rédai Emőke doktorandusz, Fülöp Ibolya doktorandusz
4. Az ipari gyógyszergyártás magyar nyelvű oktatásának fejlesztése (kutatási jelentés 2014)
Projektvezető: dr. Sipos Emese egyetemi docens.
olyan elméleti és gyakorlati témák tanítása, amely igazodik a jelenlegi ipari gyógyszergyártás követelményeihez. Cél egy olyan magyar nyelvű oktatási anyag összeállítása, mely ezen tárgy oktatásában teljes paradigmaváltást jelent, amely a romániai egyetemen, magyar nyelven tanuló gyógyszerészhallgatók számára, az ipari gyógyszergyártás elsajátításában nyújtana segítséget és segít felkészülni, úgy az iparban történő tevékenységre, mint a gyógyszertári munkára.
5. Immunglobulin (IgH) génátrendeződés vizsgálata limfomákban. (kutatási jelentés 2014)
Projektvezető: Mezei Tibor.
Célja olyan molekuláris biológiai módszer bevezetése egyetemi/kutatói központunkba, amely segít diagnosztikai dilemmák megoldásában. A projekt megvalósítása esetén ilyen jellegű vizsgálatok elvégzését a betegek számára itthon, ebben a központban biztosítjuk, hiszen a logisztikai és infrastrukturális háttér jelentős részben rendelkezésre áll. Kutatás helyszíne: Marosvásárhely és Budapest.
6. Megoldáskeresés a gyermekek fogászati félelemének leküzdésére. (kutatási jelentés 2014)
Projektvezető: Mártha Krisztina Legtöbbször a félelem a fő oka a szükséges kezelések elmulasztásának. A gyermekek viszonyulása ellenben megfelelő neveléssel javítható, a projekt során erre keresnek megoldásokat. A fogászat vonzó bemutatása kedvezően befolyásolja a későbbi viszonyulást. Szűkebb csapatunk mellett további egyetemi hallgatók bevonásával szervezett szűréseket és kezeléseket, valamint fogászati félelemre irányuló felméréseket végzünk iskolákban.
7. A gyógyszertechnológia magyar nyelvű oktatásának fejlesztése A projekt az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem együttműködésével folyik.A gyógyszertechnológia magyar nyelvű oktatásának fejlesztése. A project célja, egy olyan magyar nyelvű oktatási anyag összeállítása, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, magyar nyelven tanuló gyógyszerészhallgatók számára, a gyógyszertechnológia elsajátításához nyújtana segítséget. A kutatási projekt vezetője Dr. Rédai Emőke adjunktus a gyógyszerész. (kutatási jelentés 2015)
8. Az orvosi biotechnológia magyar nyelvű képzésének fejlesztése. Jelen projekt fő célja, hogy a magyar nyelvű orvosi biotechnológia mesterképzésének fejlesztését valósítaná meg, oktatási anyagok összeállítása révén, valamint magyar nyelvű szemléltető eszközök révén. Projektvezető: Sipos Emese (kutatási jelentés 2017)
A kutatásokat támogatta
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Bethlen Gábor Alap
Magyar Tudományos Akadémia
Vissza az oldal tetejére
Projektvezető: dr. Sipos Emese egyetemi docens.
olyan elméleti és gyakorlati témák tanítása, amely igazodik a jelenlegi ipari gyógyszergyártás követelményeihez. Cél egy olyan magyar nyelvű oktatási anyag összeállítása, mely ezen tárgy oktatásában teljes paradigmaváltást jelent, amely a romániai egyetemen, magyar nyelven tanuló gyógyszerészhallgatók számára, az ipari gyógyszergyártás elsajátításában nyújtana segítséget és segít felkészülni, úgy az iparban történő tevékenységre, mint a gyógyszertári munkára.
5. Immunglobulin (IgH) génátrendeződés vizsgálata limfomákban. (kutatási jelentés 2014)
Projektvezető: Mezei Tibor.
Célja olyan molekuláris biológiai módszer bevezetése egyetemi/kutatói központunkba, amely segít diagnosztikai dilemmák megoldásában. A projekt megvalósítása esetén ilyen jellegű vizsgálatok elvégzését a betegek számára itthon, ebben a központban biztosítjuk, hiszen a logisztikai és infrastrukturális háttér jelentős részben rendelkezésre áll. Kutatás helyszíne: Marosvásárhely és Budapest.
6. Megoldáskeresés a gyermekek fogászati félelemének leküzdésére. (kutatási jelentés 2014)
Projektvezető: Mártha Krisztina Legtöbbször a félelem a fő oka a szükséges kezelések elmulasztásának. A gyermekek viszonyulása ellenben megfelelő neveléssel javítható, a projekt során erre keresnek megoldásokat. A fogászat vonzó bemutatása kedvezően befolyásolja a későbbi viszonyulást. Szűkebb csapatunk mellett további egyetemi hallgatók bevonásával szervezett szűréseket és kezeléseket, valamint fogászati félelemre irányuló felméréseket végzünk iskolákban.
7. A gyógyszertechnológia magyar nyelvű oktatásának fejlesztése A projekt az EME Orvostudományi és Gyógyszerészeti Szakosztálya és a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem együttműködésével folyik.A gyógyszertechnológia magyar nyelvű oktatásának fejlesztése. A project célja, egy olyan magyar nyelvű oktatási anyag összeállítása, amely a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen, magyar nyelven tanuló gyógyszerészhallgatók számára, a gyógyszertechnológia elsajátításához nyújtana segítséget. A kutatási projekt vezetője Dr. Rédai Emőke adjunktus a gyógyszerész. (kutatási jelentés 2015)
8. Az orvosi biotechnológia magyar nyelvű képzésének fejlesztése. Jelen projekt fő célja, hogy a magyar nyelvű orvosi biotechnológia mesterképzésének fejlesztését valósítaná meg, oktatási anyagok összeállítása révén, valamint magyar nyelvű szemléltető eszközök révén. Projektvezető: Sipos Emese (kutatási jelentés 2017)
A kutatásokat támogatta
Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium
Bethlen Gábor Alap
Magyar Tudományos Akadémia
Vissza az oldal tetejére