 |
|
|
Köblös Zoltán: A hidvégi Mikó család (részletek)
- megjelent az Erdélyi Múzeum-Egyesület 1909-es Emlékkönyvében (kiadva: 1942-ben, Kolozsvárt) - |
Háromszék vármegye északnyugati szegletében, a szeszélyesen kanyargó Olt folyó mellett, feküsznek Erdély történetében félezredéven keresztül szereplõ, de ma már kihalt Mikó-család õsi fészkei: Hidvég, Bodok és Oltszem.
A család egyes kiváló tagjaival Erdély történetének emléklapjain már a XVI. századtól kezdve találkozunk. Igy V. János tevékeny tagja a hazafi pártnak s III. Péter és III. Miklós, mint Báthory András hû emberei véreznek el. A XVII. században III. Ferenc, mint csíki fõkapitány, portai követ, kincstartó és tanácsos, hazája politikai történetében igen fontos szerepet visz s mint az erdélyi viszonyok alapos ismerõje, egyike százada legtárgyilagosabb történetíróinak is. Unokatestvére IV. Miklós, családjának krónikása, szintén Bethlen Gábort szolgálja s ennek fia II. István, mint portai követ teljesít szolgálatokat. A család fényét emelték VI. Miklós és Pál, kik Mária Teréziától grófi címet nyertek. A vallásosságban, hazaszeretetben és õserényekben gazdag család legkiválóbb tagja Pál dédunkája Imre, családjának üstökös csillaga, ki az égõ fáklyát még egyszer és utoljára lobbantotta fel, kit nem bénított meg hazájának és nemzetének szomorú állapota, nem sujtott le egyetlen fiának, családja utolsó fiús arjadékána, elhunyta fölötti mérhetetlen fájdalma, kinek élete és mûködése Erdély irodalmi, társadalmi és politikai életében eszményi kép gyanánt lebeg elõttünk. |
Pál ága
V. Ferencnek 2 fia volt: VI. Miklós és Pál. Míg Miklós ága dédunokáiban kihalt, addig a Pál ága fölvirágzott. |
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
