A délelôtti plenáris ülésen üdvözlô beszédében Vizi E. Szilveszter MTA-elnök emlékeztetett az 1859-es alapító közgyûlésen gróf Mikó Imre szájából elhangzott célkitûzésekre. Mai viszonylatban a magyarság kötôdéspontja a szellem mûködése, és az anyaország kötelessége ebbensegíteni az országhatárokon túl élô és alkotó magyarokat. A 21. században a tudás + információ = hatalom képlet uralja az emberiséget, ehhez kell nekünk hozzáadnunk az erkölcsöt, hiszen a tudomány célja az igazságkeresés. Mindnyájan a magyar nemzet részei vagyunk egy olyan kontinensen, amely nem az államok, hanem a nemzetek Európája — mondotta a szónok.

Egyed Ákos elnöki beszámolójában az EME helyzetét vázolta. Fennállása óta az egyesület sok nehéz évet élt meg, négy évtizedig kényszerszünetet kellett átvészelnie. 1990 új fordulatot hozott, amikor az erdélyi magyar tudományosság ismét elkezdhette az önszervezôdését. Jelenleg az EME 1346 rendes taggal, 90 alapító taggal, 1715 egyetemi hallgatóval, 70 ezer kötetes könyvtárral rendelkezik, de a sok tennivaló meghaladja erôforrásait és ezért számít az MTA támogatására.

Ezt követôen sor került az MTA és az EME közötti együttmûködési nyilatkozat aláírására, amelynek tartalmát Szarka László kisebbségkutató ismertette. A cél a tudományos utánpótlás biztosítása, az intézményfejlesztés, a strukturális támogatás, a külsô kapcsolatok megerôsítése a magyar tudományosság egységéért, a regionális kutatás fokozása, a könyvtárak és általában az infrastruktúra korszerûsítése, a könyv- és folyóirat-kiadások, valamint az erdélyi tudományosságon belüli együttmûködés ösztönzése, egy akadémiai kutatóhálózat kiépítése.

A továbbiakban elôadások hangzottak el. Jakó Zsigmond, az EME tiszteletbeli tagja, a humán- és társadalomtudományok erdélyi helyzetét ismertette. Markó Bálint (EME Természettudományi és Matematikai Szakosztályának elnöke) a természettudományi kutatások lehetôségeirôl értekezett. Brassai Zoltán marosvásárhelyi professzor az orvostudományi kutatások idôszerû erdélyi kérdéseit tárta fel, Gyenge Csaba EME-alelnök pedig a mûszaki tudományok jelenérôl és jövôjérôl fejtette ki véleményét. Ezután a Kolozsvári Állami Magyar Opera két tagja, Hary Judit magánénekesnô és Hary Béla karmester, zongorakísérettel operaáriákat adott elô. A plenáris ülés Berényi Dénesnek, az MTA Magyar Tudományosság Külföldön Elnöki Bizottság elnökének üdvözlô zárszavával ért véget, amelyet Sipos Gábor olvasott fel.

Délután a Házsongárdi temetôben leleplezték azt az emléktáblát, amely a Magyar Tudományos Akadémia itt nyugvó tagjainak névsorát tünteti fel, Bölöni Farkas Sándortól Csûrös Istvánig. Vizi E. Szilveszter itt megismételte: ez a nap a magyar tudományosság újraegyesítésének fontos pillanata. A táblát állító Házsongárd Alapítvány ügyvezetô elnöke, Gaal György, méltatta a sírkertben nyugvó magyar tudósok érdemeit, kiemelve, hogy számuk nagyobb lenne, ha sokan nem kényszerültek volna elhagyni szülôföldjüket. A megemlékezés koszorúit az MTA, az MTA Nôi Klubja (a tábla felállításának kezdeményezôje), az EME, a Házsongárd Alapítvány és a Határon Túli Magyarok Hivatala képviselôi helyezték el. A Székely Árpád karnagy vezette református kollégiumi kórus szolgáltatott ünnepélyes hangulatot az eseményhez, amely a Szózat hangjaival ért véget. Ezután a konferencia a Protestáns Teológiai Intézetben öt szekció elôadásaival folytatódott.

Megjelent a Szabadság napilapban 2002. November 25-én