ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET
ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET
ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET - Gróf Mikó Imre Villa ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET - Gróf Mikó Imre Villa
ERDÉLYI MÚZEUM-EGYESÜLET
Navigáció


Az Erdélyi Múzeum-Egyesület alapszabályai
I. fejezet: Az Egyesület célja és feladatai
  , , , , , , , ,
II. fejezet: Az Egyesület tagjai
  10§, 11§, 12§, 13§, 14§, 15§, 16§, 17§, 18§, 19§, 20§, 21§, 22§
III. fejezet: Az Egyesület tisztségviselõi
  23§, 24§, 25§, 26§, 27§
IV. fejezet: Az Egyesület kormányzása
  28§, 29§, 30§, 31§, 32§, 33§, 34§, 35§, 36§, 37§, 38§, 39§
V. fejezet: A szakosztályok vezetése
  40§
VI. fejezet: Az ellenõrzõ bizottság
  41§
VII. fejezet: Az Egyesület feloszlása
  42§, 43§




I. fejezet: Az Egyesület célja és feladatai

1.§. Az Egyesület az 1841/3. évi erdélyi országgyűlésen kezdeményezett és 1859-től fogva 1950-ig ténylegesen működött Erdélyi Múzeum-Egyesület tevékenységének folytatója és annak jogutódja, annak a megváltozott körülményekhez alkalmazott céljait kívánja megvalósítani. Ennek megfelelően a Romániában élő magyarság tudományos és művelődési életének szakmai szervezete és mint ilyen, egyik szervezője. Ezért többrétű feladatokat kell ellátnia mind a tudományok művelése, mind pedig ezek eredményeinek a magyar lakosság körében való terjesztése tekintetében:
  • előmozdítja, szervezi, összehangolja és szakmailag-módszertanilag irányítja a romániai magyarság nemzetiségi jellegű tudományos intézményeinek, szervezeteinek, gyűjteményeinek és ezek kutatóinak, kezelőinek szakmai munkáját, irányelveket, terveket, elgondolásokat dolgoz ki mindezek minél eredményesebb működésének előmozdítására;
  • feladatának tekinti, hogy Románia általános művelődési és tudományos fejlődése keretében a hasonló jellegű román és romániai más nemzeti kisebbségének intézményeivel (elsősorban az Astrával és a Verein für siebenbürgische Landeskunde-val) kapcsolatot tartva ápolja a közös hagyományokat és gyarapítja az európai kultúra értékeit;
  • szakmai és társadalmi elismerést nyújt az országunk területén a tudományszakjukban, az irodalomban, a művészetben és a közművelődés területén kiemelkedő teljesítményt felmutató személyeknek azáltal, hogy tiszteleti tagokká választja őket, jutalom- és ösztöndíjak kitűzésével serkenti az igényes szellemi tevékenységet és minden más eszközzel is előmozdítja a szaktudást, a művelődési élet színvonalának állandó emelését, az alkotó munka társadalmi értékelését, fokozottabb megbecsülését.
Az Erdélyi Múzeum-Egyesület működési ideje meghatározatlan.
2.§. Az Egyesület neve: Erdélyi Múzeum-Egyesület (Societatea Muzeului Ardelean, Siebenbürgischer Museum-Verein, rövidítése: EME), székhelye: Kolozsvár Cluj str. Napoca 2 sz. 15., 24., 25., 72. ajtó

3.§.    Az EME tudományos eszközei: szakosztályok és gyûjtemények és Kutatóintézet

  • A szakosztályok a következõk:
    • Bölcsészet-, Nyelv- és Történettudományi;
    • Természettudományi és Matematikai;
    • Orvos- és Gyógyszerésztudományi;
    • Jog-, Közgazdaság- és Társadalomtudományi;
    • Mûszaki tudományi
    • Matematikai és Informatikai
    • Agrártudományi
  • A létrehozandó és birtokába kerülõ gyûjtemények
  • Az EME kutatóintézetet tart fenn, amelynek saját szervezeti és működési szabályzata van.
A fejlődéshez képest a felsoroltakon kívül a kutatást szolgáló más intézményes keretek, önálló szakosztályok, illetve pontosan körvonalazandó tárak is alakíthatók.
A kívánalmaknak megfelelően az EME vidéki fiókegyesületeket, illetve szakosztályokat is alakíthat
(jelenleg a következő helységekben működik fiókegyesület Csíkszereda, Gyergyószentmiklós – Hargita megye, Marosvásárhely – Maros megye, Sepsiszentgyörgy – Kovászna megye, Zilah és Szilágysomlyó – Szilágy megye), melyeknek viszonyát az anyaegyesülethez alakulásukkor esetről esetre a Közgyűlés szabályozza.


4.§.    Az Egyesület érvényben levõnek tekinti és tiszteletben kívánja tartani mindazokat a múltban kötött, az ország törvényeivel egyezõ szerzõdéseket és megegyezéseket, amelyek tevékenysége anyagi és szellemi feltételeinek biztosítását célozzák.

5.§.    Céljainak megvalósítására az Egyesület széles körű társadalmi tevékenységet fejt ki, nonprofit és megfelelő vagyoni és pénzügyi alapot hoz létre

6.§.    Céljainak megvalósítására az Egyesület

    1. szakosztályi üléseket tart;
    2. a szakosztályok munkálatait folyóiratában, illetve kiadványaiban ismerteti, valamint kiadja;
    3. tagjai kutatómunkájához szervezett kereteket biztosít és eredményeiket idõhöz nem kötött kiadványokban közzéteszi;
    4. vándorgyûléseket tart és konferenciákat rendez;
    5. gyûjteményeibõl különleges, idõszaki kiállításokat rendez;
    6. évkönyveket ad ki;
    7. arra rendelt alapítványokból pályadíjakat tûz ki.
7.§.    Az Egyesület alaptõkéje: 3000 RON. Az Egyesület anyagi eszközei:
    • a. a tagdíjak;
    • b. az idõszakos kiállításokból befolyó jövedelmek;
    • c. a kiadványok jövedelme;
    • d. adományok, támogatások;
    • e. alapítványok;
    • f. állami segély.
    • g. az Egyesület Kft-t alapíthat, amelynek tiszta jövedelme a fejlesztés mellett kizárólag az Egyesület céljaira fordítható.
8.§.    A d. és e. alattijövedelmek csakis az adományozó, illetve allapító célzata szerint használhatók fel.

9.§.    Az Egyesület politikával nem foglalkozik.

 


II. fejezet: Az Egyesület tagjai

10.§.    Az Egyesület tagsága rendes, alapító és tiszteleti tagokból tevõdik össze. Az Egyesület munkáját azonban pártolóként bárki támogathatja.
    Az Egyesület rendes, illetve alapító tagja lehet Románia minden nagykorú magyar nemzetiségû, illetõleg tudományos, mûvelõdési tevékenységét magyar nyelven is kifejtõ állampolgára. A felvételt a jelentkezés vagy ajánlás alapján a választmány határozza el.
    Az Egyesület pártoló és tiszteleti tagja lehet bárhol élõ és bármilyen állampolgárságú személy, a lennebb meghatározott feltételek szerint.

11.§.    Az Egyesületnek tagjai lehetnek jogi személyek is, melyek jogaikat képviselet útján gyakorolják. A képviselõ személye és annak megváltoztatása bejelentendõ és a választmány által jóváhagyandó.

12.§.    Rendes tagok azok, akik vállalják az Egyesület céljainak szellemi és anyagi eszközökkel való elõmozdítását és fizetik a megállapított tagdíjat.
    Minden rendes tagnak választania kell az Egyesület szakosztályai közül, melynek keretében kívánja kifejteni mûködését.

13.§.    Alapító tagok azok, akik vállalják az Egyesület céljainak szellemi és anyagi eszközökkel való elõmozdítását és legalább 500 RON lejt adományoznak az Egyesületnek, illetve ezzel azonos értékû tárgyal, anyaggal gyarapítják az Egyesület gyûjteményeit. Az alapító tagok a rendes tagok összes jogait élvezik.

14.§.    Tiszteleti tagok azok a bel- és külföldi szakkörökben elismert kiemelkedõ tudományos, irodalmi, mûvészeti és közmûvelõdési teljesítményeket felmutató, a romániai magyar társadalom megbecsülését kiérdemelt hazai és külföldi személyek, akiket az elnökség javaslatára és a szakosztályok szakmai véleményezése alapján az Egyesület választmánya ebben a minõségben beválaszt és a döntést a közgyûlés megerõsíti.

15.§.    Pártoló tagoknak tekintendõk mindazok, akik alkalmilag, vagy rendszeresen, de minden szervezeti megkötöttség nélkül támogatják erkölcsi, szakmai vagy anyagi tekintetben az Egyesület céljait és munkáit.

16.§.    A rendes tag jogai a következõk:

    • a) tárgyalási, indítványozási és szavazati joga van az Egyesület közgyûlésén;
    • b) választ és választható; csupán az elnöki és az alelnöki tisztségre nem választható más, mint alapító tag;
    • c) részt vehet ama szakosztály mûködésében, amelyet választott, és a szakosztály közgyûlésén ugyanazokat a jogokat gyakorolja, mint az Egyesület közgyûlésén.
17.§.    Az alapító tag a rendes tag jogait élvezi, azzal a különbséggel, hogy az Egyesület elnökévé és alelnökévé csak alapító tag választható.

18.§.    A tiszteleti és pártoló tag jogai a következõk:

    • a) részt vehet ama szakosztály mûködésében, amelybe beválasztották, illetve amelyet választott, az Egyesület népszerûsítõ elõadásain, vándorgyûlésein és tanulmányi kirándulásain.
19.§.    Megszûnik tagja lenni az Egyesületnek:
    • a) aki kilépését bejelenti;
    • b) akit tagjai közül az Egyesület kizár, vagy kitöröl;
    • c) aki meghal.
20.§.    A választmány az Egyesületbõl kizárja azt a tagot:
    • a) akit közbûncselekmény miatt bírói határozattal jogérvényesen elítéltek;
    • b) aki az Egyesületnek akarva kárt okoz.
21.§.    A választmány törli a tagok sorából azt a tagot, aki tagdíját ismételt felszólítás ellenére három év óta nem fizette be.

22.§.    A választmány törlést vagy kizárást kimondó határozata ellen az érdekelt ezen határozat kézbesítésétõl számított 15 napon belül a közgyûléshez fellebbezhet.

 


III. fejezet: Az Egyesület tisztségviselõi

23.§.    Az egyesülettisztségviselõi:
    • a) elnök;
    • b) fõtitkár;
    • c) négy alelnök;
    • d) gazdasági tanácsos;
    • e) jogtanácsos;
    • f) ellenõrzõ bizottság;
    • g) a szakosztályok tisztségviselõi
    • i) a Kutatóintézet igazgatója
    Az említett tisztségek viselõit, a szakosztályok tisztségviselõinek kivételével, a közgyûlés választja meg négy évre, amelynek letelte után újraválaszthatók.

24.§.    Az elnök az Egyesület tudományos, mûvelõdési és tudományszervezési tevékenységének legfõbb irányítója. E tevékenységben a fõtitkár, a négy alelnök illetve az elnökség és a titkárság segíti. Az Egyesület elnökévé csak magas tudományos minõsítéssel, kiemelkedõ tudományos munkássággal, a romániai magyarság bizalmát és megbecsülését élvezõ, magyar nemzetiségû személy választható. Megbízatása négy esztendõre szól és ez csak egyszer hosszabbítható meg.

25.§.    Az alelnökök az elnököt munkájában támogatják és akadályoztatása esetén hivatalba lépésük sorrendjében helyettesítik. Az alelnökök az Egyesület meghatározott munkaterületeit felügyelik.

26.§.    A fõtitkár az Egyesület tudományos és közmûvelõdési tervei gyakorlati valóra váltásának az irányítója és az Egyesület külsõ képviseletének az elnökkel, illetõleg az ezt helyettesítõ alelnökkel együtt részese.

27.§.    Az elnök, a fõtitkár, az alelnökök,  a titkár, a jogtanácsos és az ellenõrzõ bizottság teendõinek részleteit az Erdélyi Múzeum Egyesület ügyrendje állapítja meg.

 


IV. fejezet: Az Egyesület kormányzása

28.§.    Az Egyesület kormányzását közgyûlések, választmányi ülések és az elnökség, illetve az elnök intézi.

29.§.    Közgyûlés.
    Az Egyesület minden évben rendes közgyûlést tart.
    Rendkívüli közgyûlést az elnök saját elhatározásából is hívhat össze, de 20 tag írásban beadott kívánságára 30 napon belül tartozik azt összehívni.
    A rendes közgyûlés idejét a választmány határozza meg. Minden közgyûlés meghívójának tartalmaznia kell a tárgysorozatot, két héttel elõbb a tagoknak megküldendõ és hírlapilag is közzéteendõ.

30.§.    A közgyûlés határozata érvényes:

    • a) ha a közgyûlést az elõbbi 30.§.-ban megállapított módon hívták össze;
    • b) ha legalább annyi rendes tag van jelen, mint tisztségviselõ és más választmányi tag együttvéve;
    • c) ha a határozatot általános többséggel, vagyis az érvényes szavazatok felénél legalább is eggyel több szótöbbséggel hozták.
    Ha a közgyûlés a b) alatti föltételnek nem felel meg, ugyanazon tárgysorozattal 14 nap múlva új közgyûlés tartandó, mely a megjelent tagok számára és arányára való tekintet nélkül érvényesen határoz.

31.§.    A közgyûlés az Egyesület ügyeiben legfelsõbb fokon rendelkezik. Általános szavazattöbbséggel megválasztja az Egyesület tisztségviselõit. Meghatározza az Egyesület stratégiáját és jóváhagyja az éves munkatervet. Jóváhagyja a fiókegyesületek létesítését.

32.§.    A rendes közgyûlés választ az alapító- vagy rendes tagok közül három évre 21 választmányi tagot.
    Felülvizsgálja az eltelt év számadásait, határoz a fölmentés megadása iránt és megállapítja a következõ év költségvetését. Számon kéri a választmánynak és a tisztségviselõknek az eltelt év folyamán kifejtett munkásságát. Megválasztja az ellenõrzõ bizottság három tagját.

33.§.    Az alapszabályokat csak a közgyûlés változtathatja meg, még pedig a szavazók kétharmada (2/3) részének hozzájárulásával. Az alapszabályok megváltoztatását célzó minden indítvány elõzetesen a választmányban tárgyalandó, de a közgyûlés elé vihetõ akkor is, ha a választmány nem hagyta jóvá.

34.§.    A választmány.
    Az Egyesület minden ügyeiben a szakosztályok belügyeit kivéve, a rendes közgyûlések közötti idõszakban, a közgyûlés jóváhagyásának reményében, a választmány intézkedik. Az elnökségnek sürgõs ügyekben tett intézkedései a legközelebbi rendes választmányi ülésen bejelentendõk.
    Az Egyesület minden kiadását a választmány hagyja jóvá és utalványozza.

35.§.    A választmányi üléseket az elnök, akadályoztatása esetén egyik alelnök, hívja össze. A választmányi ülésen az elnök és az alelnökök akadályoztatása esetén, a legrégibb választmányi tag, illetõleg közülük a korra legidõsebb elnököl.
    A választmány évente kétszer rendes ülést tart. Az elnök szükség szerint többször is hívhat össze választmányi ülést; azonban három választmányi tagnak három nappal elõbb bejelentett akár szóbeli, akár írásbeli kívánságára, köteles választmányi ülést hívni össze.
    A választmányi ülésre a választmány tagjai legalább három nappal elõbb, külön-külön, írásban meghívandók. A meghívó jelezze a tárgysorozatot is.
    Halasztást nem tûrõ sürgõs esetekben a meghívók szétküldésétõl számított rövidebb idõ alatt, vagy körözvénnyel eszközölt meghívás útján is tartható választmányi ülés.

36.§.    A választmány tagjai:

    • a) az elnök, a fõtitkár és az alelnökök;
    • b) a szakosztályok elnökei;
    • c) a szakosztályi titkárok, a gazdasági tanácsos, a jogtanácsos, a Kutatóintézet igazgatója
    • d) a közgyûléstõl az alapító és rendes tagok közül választott 21 választmányi tag.
    • e)az ellenõrzõ bizottság elnöke a választmánynak tanácskozó jogú tagja.
37.§.    A választmánynak a közgyûléstõl választott 21 tagja közül átmenetileg 7 tag az elsõ év végén kisorsolandó, a másik év után kisorsolandó az elsõ év után ki nem sorsolt tagok közül ismét 7. Ezentúl pedig minden évben kilép az a 7 választmányi tag, aki utolsó megválasztása óta már három évig volt tagja a választmánynak.
    A kisorolt vagy kilépett választmányi tagok újra választhatók.

38.§.    A választmány határozata érvényes:

    • a) ha a választmányt a 36.§.-ban említett szabályos módon hívták össze;
    • b) ha a választmányi ülésen legalább annyi nem tisztségviselõ választmányi tag van jelen, mint tisztségviselõ;
    • c) ha a határozatot az érvényes szavazatok felénél legalább egy szótöbbséggel hozták. A szavazatok egyenlõsége esetén az elnök szavazata dönt.
39.§.    A közgyûlések és választmányi ülések közötti idõszakokban az Egyesület ügyeit az elnök, illetve az elnökség intézi a titkárság segítségével, ezáltal biztosítva a folyamatos ügyintézést.
    Az elnökség tagjai: az elnök, a négy alelnök, a fõtitkár, a titkár, a pénztárnok, a jogtanácsos, a szakosztályok vezetõi. Az ellenõrzõ bizottság elnöke az elnökségnek tanácskozó jogú tagja

 


V. fejezet: A szakosztályok vezetése

40.§.    Az egyes szakosztályok szervezetét és ügyrendjét az illetékes szakosztályi közgyûlések állapítják meg.

 


VI. fejezet:  Az ellenõrzõ bizottság

41.§.    A közgyûlés 3 tagú ellenõrzõ bizottságot választ, a tagok egyike könyvelési szakértõ. Az ellenõrzõ bizottság elnököt választ, és megállapítja a maga ügyrendjét, amelyet a közgyûlés jóváhagy.

 


VII. fejezet:  Az Egyesület feloszlása

42.§.    Az Egyesület fennállása nem függ tagjainak számától..

43.§.    Az Egyesület feloszlását csak a közgyûlés, éspedig csakis az Egyesület szavazására jogosult összes tagjai kétharmad részének szavazatával mondhatja ki, akkor is csak oly körülmények alapján, amelyek az Egyesület további mûködését lehetetlenné teszik.
Felszámolás esetén a romániai magyar történelmi egyházak képviselõibõl álló bizottság határozata szabja meg az Egyesület anyagi javainak felhasználási módját az erdélyi magyar tudománymûvelés érdekében.

 



A fenti alapszabályokat a mai napon, 2010. március 27-én tartott közgyûlés 125 résztvevõje jóváhagyta.


Az EME Elnöksége
  •  Sipos Gábor sk – elnök
  •  Gyenge Csaba sk – alelnök
  •  Gyéresi Árpád sk – alelnök
  •  Kovács András sk – alelnök
  •  Péntek János sk – alelnök
  •  Bitay Enikő sk – főtitkár

info@eme.ro